...és még annyit, hogy...

Én mindig túlzásnak tartottam a géprombolásra emlékeztető kirohanásokat a technológia és azok cégei ellen, de mostanában ez az álláspontom átalakulóban van. Nem hirtelen történt, tényleg mint a béka, lassan főttem a vízben.  Nekem a Facebook az iskolapéldája ennek, és ezen a blogon is már számtalanszor szapultam őket, de különösen tenyérbemászónak tartom az Amazon-t és a Google-t is.  Sokáig egyetértettem azokkal, akik azt mondták, hogy ingyen van, senki nem kényszerített. Nem kell se FB profil se gmail fiók, ha neked ezekkel problémád van, egyetlen kérdésem van: mit keresel ott? Nem a tied, nem fizettél érte, nem te hoztad létre. Ha elmész egy házibuliba és fikázod a házigazda foteljét nyugodtan eltolhatod a biciklit és leülhetsz a parkban a padon vagy hazamehetsz. Nagyjából ez volt az alapfelállás nálam. Azokkal is egyetértettem később, akik a sok adatvédelmi aggályra azzal válaszoltak, hogy, ha a FB mindent tud rólad, annyi fog történni, hogy releváns hirdetéseket fogsz lát...

Parlamenti választások voltak tegnap Szingapúrban. Az első, amit személyesen is volt alkalmam végigkísérni. Szavazni nem szavazhattam, mert állandó letelepedési engedéllyel ugyanolyan jogok illetnek meg, mint az állampolgárokat, de szavazni nem szavazhatok.  Ezért aztán nem is követtem az eseményeket teljes gőzzel, és itt se fogom fárasztani magam részletes elemzésekkel, gondosan utánajárt számokkal. A Financial Times-tól, a helyi lapokig alaposan feldolgozta a sajtó.  Edgar Su/Reuters A magam benyomásait írom le. Ez már a harmadik ország, amiben élek és óhatatlanul összehasonlítom a magyar, észt és szingapúri élményeimet. A legtöbb tekintetben az itteni választások az észthez hasonlítottak.  Ha nem figyeltem volna azért fél füllel oda, ez a választás úgy is elmehetett volna a fülem/fejem mellett, hogy észre se veszem. Voltak kint plakátok, a legfeltűnőbb talán az volt, hogy a Park Connectorok dzsungellel ölelt futó útvonalán is ki voltak téve politikai pártok jelöltjeine...