...és még annyit, hogy...

 Semmi jót...és lehet, hogy ez így van jól.  Afelől nincs kétségem, hogy Trump demokratikus választásokon nyert. Trump tényleg megnyerte ezt a választást. Az első hírek, röptében készült elemzések a latin közösség férfi tagjait, az X generációt, a fekete férfiakat, és fehér kékgalléros férfiakat, az amerikában középosztálynak hívott kétkezi munkásokat teszik felelőssé. Lelkük rajta, mondhatnánk és tehetnénk gúnyos megjegyzéseket arról, hogy sok sikert a latin férfiaknak egy olyan elnökhöz, aki sokukat deportálni akarja.  Reuters De bennem nincs ilyen fanyar kárörvendés, mert van az az olvasata a dolgoknak, amiből szemlélve tökéletesen értem és teljesen érthetőnek tartom a történteket. Trump a szókimondó bohóc, egy vágyálmot fogalmaz meg. Ezért nem számítanak a hazugságai, az értelmetlen zagyva beszéde, az egész alak karikatúra jellege, mert amit megjelenít az egy illuzió. Olyan mint egy álom, értelmetlen, zagyva de mégis van egy hangulata, amiben bele tudjuk ringatni magu...

Egy bejegyzés sorozat negyedik része ez. Azt a témát járom körül, a magam számára is keresve a választ, hogy mi tette Szingapúrt ennyire gyorsan, ennyire sikeres országgá. Az alapállításom az, hogy sok szerencsés körülmény (kedvező földrajzi adottságok, jó időzítés, a környékbeli országok lemaradása) mellett az is nagyban közrejátszott Szingapúr felemelkedéséhez, hogy egy nagyon tudatos fejlesztési terv mentén valósággal be lett törve a lakosság a változáshoz felülírva vallást, kultúrát, nyelvet, identitást, életmódot. Erre utal a sorozat címe is: Boldoggá teszlek ha beledöglesz is . Az első bejegyzése a függetlenné válás és azzal együtt a nemzetté válás kérdését járja körül: https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is.html A második bekezdés a közismert szingapúri szigor és keménység jelenségét próbálja megérteni: https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is-2.html A harmadik bekezés a szingapúriak pragmatizmusát mutatja be: https://www.annyi...

Alig egy hét eltéréssel két nagy globális céget is kizárt Indonézia a piacáról. A Google (Alphabet) és az Apple új telefonjai mostantól nem lesznek elérhetőek az országban, külföldről pedig csak jelentős vám kifizetése után hozhatják be a felhasználók.  A hír jelentőségét drasztikussága mellett az adja, hogy Indonézia a maga majd 300 milliós lakosával a világ negyedik legnépesebb országa és Dél-Kelet Ázsia legnagyobb gazdasága. És habár az egy főre jutó hazai össztermék tekintetében a magyar gazdasági teljesítmény negyedét sem érik el, a piac összmérete a nagy számok törvénye valamint az azokban rejlő növekedési lehetőségek miatt Indonézia egy fontos országa a térségnek.  A döntés mögött amellett, hogy igazodik a protekcionizmus globális trendjéhez elsősorban a befektetések ösztönzése áll (ami némileg ellentmond ugye a bezárkozó protekcionalizmusnak). Nemrégiben olyan szabályozást vezettek be Indonéziában miszerint az itt árult elektronikai termékek 40%-át helyi beszállítók be...

A cím nagyon "szakmailatlan", előre elnézést kérek érte azoktól, akik kicsit jobban otthon vannak a témában, de ez tudtam kitalálni arra a nagyszerű ötletre, amit most Tallinnban igyekeznek bevezetni a depresszió és más mentális problémák megelőzésére, idejekorán való kezelésére.  A kezdeményezés lényege, hogy az emberekkel gyakran találkozó foglalkozások művelőit, fodrászokat, kozmetikusokat, könyvtárosokat, gyógyszertári dolgozókat kiképeznek arra, miképpen ismerjék fel mentális zavarok figyelmeztető tüneteit és a professzionális ellátórendszer egyfajta első lépcsőjévé, jelzőrendszerévé váljanak.  Az ötlet nem új, nem is ismeretlen, én két formában találkoztam vele amikor ezen a területen dolgoztam. A fejlődő világ országaiban esély nincs arra, hogy mondjuk a fejlett amerikai nagyvárosok vagy Nyugat-Európa mentális egészséggel foglalkozó rendszerét építsék ki. A nyugati országokban is folyamatosak a kapacitás problémák, de beszélhetünk egy kialakult ellátórendszerről. Indiá...

Érdekesen alakul a modern formában újjáéleszteni kívánt mezőgazdaság helyzete Szingapúrban. Pár évvel ezelőtt (2019-ben) nagy lendülettel nekiláttak városi körülmények között, modern technológiák alkalmazásával egy teljesen új mezőgazdasági koncepciónak, ami most megrekedni látszik. Szingapúr területének mára mindössze 1%-án zajlik mezőgazdasági tevékenység vagy állattenyésztés.  Ezen az 1%-on három tojásokat adó tyúktelepet, 115 zöldségfarmot és 131 haltenyészetet találunk.  A szigetország a 70-es évektől kezdve, tehát tulajdonképpen a függetlenné válás után közvetlenül felszámolta a korábban egyébként kiterjedt mezőgazdasági tevékenységét. Elég hamar meghozták azt a döntést, hogy a rendelkezésükre álló kis helyen elsősorban a modern iparosításnak (ez ma már inkább elektronikai illetve újabban biotechnológiai csúcstechnológiát jelent) és az urbanizációnak adnak teret. Az itt jellemző voluntarista módon szinte egycsapásra beszüntették a mezőgazdaságot és az állattenyésztést, a...

Észt vendégeink voltak a minap Szingapúrban. Habár online, napi kapcsolatban vagyok észtekkel, személyesen találkozni mindig sokkal erősebb. Sokmindenről beszélgettünk, és előbb-utóbb szóba került Magyarország.  Nem akartam egy ideje leírni, mert vészmadárkodásnak tűnhet és nem éreztem, hogy elegendő forrásból származnak az információim, hogy ilyen súlyos állítást tegyek: - Ha nem történik nagyon gyorsan valami, akkor nagyon hosszú időre helyreállíthatatlanul ránk (magyarokra) ég az, amit Orbán Viktor és rablókormánya csinál.  Ez elsősorban az orosz kérdés mentén ilyen radikálisan erős.  Nem jut el hozzám minden magyar közéleti interjú, de megint Magyar Bálinttal láttam egy kompromisszumok nélküli szókimondó beszélgetést, ahol a szavak a maguk éles valóságukban ütnek: "Orbán egy csicska, akit még a főnőke Putin is megvet". Ez nem ilyen kocsmai odamondás, ezek félreértelmezhetetlen tények és nincs rajtuk mit szépíteni. Orbán egyéni érdekből, az én meggyőződésem szerint sar...

Sokan szokták feltenni nekem a kérdést, hogy miféle diktatúra a szingapúri. Most már lassan 4 éve élek itt és magam is, az első naptól kezdve folyamatosan keresem a választ a kérdésre, hogy mégis miféle hely ez?  Ez egy bejegyzéssorozat harmadik része. Az első két rész itt olvasható: 1.  https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is.html 2.  https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is-2.html A korábban elmondottak alapján (a földrajzi helyhez történelmileg nem kötődő, sokféle vallású és etnikumú lakosság) a modern Szingapúr alapítói, élükön Lee Kuan Yew-val nem kulturális és főleg nem vallási alapon képzelték el az új ország együtt tartását. A hatékony kormányzást és a gazdasági fejlődést tették a figyelmük középpontjába.  Itt azért álljunk meg egy pillanatra. Szerintem nincs kormány, amelyik ne ezt mondaná. Hovatovább ne ez lenne létezésének indoka. Valójában azonban a világ vezetői szinte mindenhol valamiféle szakrális jele...