...és még annyit, hogy...

 Olyan időket élünk, amikor az oktatás egyre több területen válik inkább valami közös felfedezéssé, és már rég nincs arról szó, hogy meglévő és főleg szilárd tudás átadása történne. Igy élem meg a mesterséges intelligencia, illetve annak használatának az oktatását is itt Szingapúrban.  Az mindenesetre tény, és hagy kezdjem ezzel. Szingapúr nagyon határozottan elfogadja, magához öleli és azonnal teljes széltében alkalmazza a mesterséges intelligenciához kapcsolható új technológiákat. Ez számomra nem meglepő, ha másért nem a FOMO jelenség miatt, az országra amúgy is jellemző, hogy nincs az az innovációs vonat, amiről le szeretne maradni. Legalábbis, ami a technológiai, pénzügyi és üzleti innovációkat illeti.  Habár Szingapúrt nem tekintjük a mostani AI forradalom egyik bölcsőjének, egyik ismert nagy modell sem innen nőtte ki magát, mégis sokkal többről van szó annál, mint, hogy egy gyors korai alkalmazója lenne a fejlett technológiáknak csupán. A mesterséges intelligenciáva...

Olvasom az angol és a magyar cikkek alatti kommentáradatot az On this Day 1776 TV (Youtube) sorozat kapcsán, aminek ugye az az apropója, hogy az egyik első teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével készített sorozat.    A kommentárok szinte kivétel nélkül negatívak. Sőt, egyenesen hisztérikusan ellenségesek. Teljesen egyértelmű, hogy a közönség nagyrésze elutasító a mesterséges intelligencia megjelenése kapcsán. A kreatív iparágak és a művészetek területén pedig különösen erős ez az érzés. AI slop, AI moslék...ez a bevett szófordulat azok között, akik a jelek szerint AI nélkül is algoritmusokat követnek, másokat másolnak, de ha azt egy gép teszi azt nem tudják elfogadni. Nem irónikus?  Amikor valaki begépeli egy bejegyzés alá, hogy AI moslék, az a szóösszetétel hogy keletkezett? Hirtelen százezrek agyában egyszerre gyúlt fény ugyanerre a szókapcsolatra? Az a sok egyedi, megismételhetetlen individum, akik jelenléte egyszeri és megismételhetetlen ahelyett, h...

Két éve is elmúlt, hogy megjelent a Chat GPT és azóta mint eső után a gomba úgy jelennek meg a különböző mesterséges intelligencia alkalmazások. Egy nagyon szubjektív bejegyzésben összefoglalom az eddigi tapasztalataimat.  Én azok közé tartozom, akik inkább pozitívan ítélik meg a technológiai újításokat, sőt én bizonyítottnak látom, hogy a tudatos innováció jobbá tette az életünket. Ezzel együtt tudok kritikus lenni a különböző technológiákkal, mert minden éremnek két oldala van, és mert az újításokat általában egy olyan hype és evangelizmus veszi körül, amit én inkább visszanyesegetnék.  Pontosan így van ez a mesterséges intelligenciával is. Mégis, talán a mobiltelefonok, és aztán az okos telefonok megjelenése óta, szerintem nem volt ekkora előrelépés a technológiában. A mobiltelefonok felgyorsították a kommunikációt, mindenki azonnal, valós időben elérhető vált. Az, ami ilyen pittyegő üzeneteken keresztűl csak kiemelt szakmáknak (orvosok pl.) volt elérhető az hétköznapivá vá...

Tegnap arról írtam egy bejegyzést, hogy milyen vita zajlik a mesterséges intelligencia és az annak segítségével létrehozott műalkotások szerzői joga körül . Ma a témában zajló másik fontos diskurzusról akarok írni, arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon alakítja át az egyetemi számonkérések rendszerét, sőt a felsőoktatás egészét.  A ChatGPT berobbanásával ismét fellángolt a vita arról, hogy mennyire működnek az egyetemi számonkérés rendszerei az új technológiák megjelenésével. Ez a vita nem az AI-val kezdődött. Évtizedek óta van diskurzus arról mit kell megtanulni és mihez lehet használni mondjuk a függvénytáblázatot. Másik példa, ami a 80-as évek óta velünk van (tehát több mint 40 éve), hogy lehet-e számológépet használni órán, vagy tessék kockás füzetben kézzel (fejben) levezetni az egyenletet.  Én műszaki szakközépiskolában tanultam a 80-as évek második felében és nekünk még szakrajz órán, hatalmas rajzolótáblák fölött görnyedve kellett egy-egy rajzot beadni. ...