...és még annyit, hogy...

2022 Augusztus, Miskolc Szabó István 46 éves lakatos feleségével ül konyhájukban az Avasi lakótelep valaha jobb időket látott egyik tömbházában. Szabó felüt egy dobozos sört a vacsora után, az asszony mosogat. - Nem tudom mi lesz anya, 1000 Ft a kenyér. A villanyszámlát már ki se merem nyitni. - Meg kell húznunk a nadrágszíjat az lesz. Majd te is jobban figyelsz, hogy mi minden szarra költesz. – válaszolt az asszony ingerülten. – A kolléganőim mondták a fodrászatban, hogy van most egy applikáció, letölthető az Ügyfélkapun keresztül, ami pontosan megmutatja, hogy mire ment el a fizetésed vagy valami ilyesmi.  Estére Szabó már túl fáradt ehhez, elintézi egy hümmögéssel. Éjjel azonban nem tud aludni, hetek óta gyomorgörcsökkel ébred, nem tudja hogy fogják kifizetni a számlákat majd jövő hónaptól, amikortól nem lesz rezsicsökkentés. Pedig erre szavaztak, hogy legyen, ami ne legyen az a háború volt.. Felkel, kiül a konyhába megint és előhúzza telefonját. Nem szerette használni, kicsit

Régen csináltam már videóbejegyzést. De most megint úgy hozta kedvem és csináltam egy rövid videót arról beszélve benne, hogy milyen módon küzd Szingapúrban is a munkaeőrhiánnyal a COVID után ujjáéledő szolgáltatási szektor, különösen a vendéglátás. A kényszer szüli mindig az innovációt, és a jelek szerint egyre inkább elfelejtkezhetünk arról, hogy a vendéglátás az egy olyan humán szektor volt pincérrel, szállodaportásokkal, londinerekkel meg szakácsokkal.  Ott, ahol megfizethető áron akar valaki enni, inni, szállást kapni, hozzá kell szoknia ahhoz, hogy QR kódokról rendel, robotok hozzák ki a kaját és automatából főzetheti a spagettit. 

Nagyon érdekes (és szerintem tanulságos) elemzés jelent meg a New York Times-ban arról, hogy miképpen tűnik egyre inkább úgy, hogy Kína törekvése a technológiai önellátásra kudarcra van ítélve. A cikk a félvezetőgyártás példáján keresztül mutatja be azt, hogy milyen nagyon összetetté és bonyulttá vált a mai világban a csúcstechnológiához való hozzáférés. Hogy a félvezetők, mikrocsippek mennyire fontosak és a hozzáférhetőségük mennyire függ a nemzetközi együttműködéstől azt mindannyian a bőrünkön érezhettük, akik mondjuk autót nem tudtak vásárolni, vagy korábban alapvetőnek számító cikkekhez nem tudtak (vagy nem azonnal tudtak hozzáférni).  A félvezetők ma a csúcstechnológiás eszközök lelkét jelentik és túlzás nélkül mindenhol. A hadiiparban, az orvoslásban, a kommunikációban, a közlekedésben, az űrkutatásban, a modern mezőgazdaságban, a számítástechnikában úgy an block, a logisztikában, a robottechnológiában, a gyártástechnológiában, az oktatásban és a kezünkhöz nőtt kütyüjeinkben is.

Rövid verzió, mintha egy tweet lenne: Ezek a szervilis faszok elmehetnek a picsába. A hoszabb bejegyzés: Az ÁSZ-ért azért kár egyébként, mert lánykorában voltak a szervezetnek kiemelkedő pillanatai. Én máig elismeréssel gondolok vissza az általuk 2012-ben publikált "Jelentés a pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről" dokumentumra. Ahhoz képest, hogy egy pénzügyi szemléletű felügyeleti szerv készítette az a dokumentum általam korábban sosem látott szakmai és módszertani alapossággal tekintette át a szférát messze túlnyúlva a szigorú értelemben vett pénzügyi szempontokon. Odáig ragadtatták magukat, hogy mivel a mérhetőséget szolgáló valóban mérhető szakmai indikátorokat nem találtak, hát fogták magukat és gyártottak párat.  Indikátorok nélkül ugyanis nagyon nehéz megmondani, hogy az állam hatékonyan költi-e a pénzét. És abban az időben (talán ma is, én nem követem) a szakmai dokumentumokban az a fajta kenegetés ment, hogy mivel nem lehet pontosan megmondani, h

Alig több mint egy hónapja írtam Szingapúr eléggé érdekes hozzáállásáról a homoszexualitás t, az azonos nemű párok együttélését és házasságát illetően. A részletek elolvashatóak a korábbi bejegyzésben, itt összefoglalásként csak annyit, hogy miközben jogszabály tiltotta a férfiak(!) homoszexualitását, egy jogilag nehezen értelmezhető politikai kompromisszum volt érvényben, miszerint azt az ügyszség nem fogja alkalmazni.  Két nappal ezelőtt, a Szingapúri miniszterelnök, az itteni nemzeti ünnep alkalmából esedékes évértékelő beszédében bejelentette, hogy ezt a "rendetlen kompromisszumot" felszámolják, és az ikonikussá vált 377A cikkelyt eltávolítják a büntető törvénykönyvből.  A jövőben, tehát semmiféle utalás nem lesz a szingapúri törvényekben arra, hogy a homoszexualitás rossz, ne adj isten káros, büntetendő dolog lenne.  Ezzel egyidejűleg ugyanakkor a kormány alkotmánymódosítást fog benyújtani, amiben meg akarják erősíteni a házasság konzervatív felfogását, miszerint az kizá

 Az utóbbi években hozzászoktunk ahhoz, hogy Észtországról mint sikertörténetről, mint bezzegországról beszéljünk. Én is rengeteg pozitív bejegyzést meg videót csináltam Észtországról, és ugye, aki Á-t mond, mondjon B-t is. Bár a bejegyzés végére ki fog derülni, hogy megint Á-t mondok.  Kezdjük a makacs tényekkel: ha megnézzük az inflációs adatokat azt találjuk, hogy Észtországban a legnagyobb az inflációs ráta Európában. Forrás A fenti ábrán láthatjuk, hogy miközben az eurózóna átlagos inflációs rátája 8,6%, Észtországban 2022 júniusában ennél majd háromszor nagyobb volt az éves árnövekedés mértéke. A három balti ország áll a lista élén 22, 20, és 19% körüli értékekkel. (A bejegyzést pár hete kezdtem írni, azóta frissebb adatok már 23%-os inflációt mutatnak Észtországban.) Ha nagyon rövidre akarom fogni, és egy mondattal akarom összefoglalni az egész bejegyzést: akkor a lényeg az, hogy Észtország nem csak a 12%-os gazdasági növekedés idején veszi komolyan a piacgazdaságot, hanem váls

 Ha vihar miatt mégse lenne se katonai parádé, se tüzijáték ma Magyarországon, akkor nagyon tudom ajánlani András Ferenc remek "Veri az ördög a feleségét" filmjét.  Az 1977-ben készült film egy balaton-felvidéki család augusztus 20-ját mutatja be, és ez a film valami mestermű. Én a filmre, teljesen véletlenül találtam rá egy pár éve a Youtube-on, ahonnan azóta is hol leszedik (leszedetik) hol felteszik rá. Ma azonban ingyenesen megnézhető a Filmio portálon is.  Már azoknak, akik otthon élnek, vagy van kedvük Magyarországra VPN-zni magukat a regisztráció kedvéért. Nekem nincs, a filmet 25 másodpercen belül meg lehet ingyen találni a neten. Én hajlandó lettem volna fizetni érte, de ha nem, hát megnézem ingyen. Innen is gratulálok... Hagy szúrjam be azért azt a megjegyzést is, hogy épp ésszel én nem tudom felfogni, mitől kell pénzt kérni egy olyan film megnézéséért, aminek elkészítéséért a rendezőtől a fodrászig mindenki megkapta egyszer a fizetését. Adták moziban annak idejé

Engem több okból is nagyon érdekelnek a szakszervezetek. Egyrészt a szakmám révén. Szociálpolitikus volnék, és a (z európai) szociálpolitika nagyban épül a szakszervezetek (leánykori nevén: munkásmozgalom) vívmányaira.  Másrészt viszont én azért szimpatizálok erősen a szakszervezetekkel, szemben mondjuk a jogvédőkkel, vagy civil aktivistákkal, mert akármilyen harcosak ők mégis a kapun belül vannak, részei a cég, mint szervezet egészének és szintén részei a kapitalizmusnak. Nem itatja őket át az az otromba, romboló destruktivizmus, ami az elszabadult hajóágyúként működő aktivizmust hatja át napjainban. Teljesen egyértelmű, logikai tény, hogy ha a cég nem létezik, akkor szakszervezet sem lesz, és ha kapitalizmus nem létezik, akkor cégek sem léteznek, és bennük szakszervezetek sem. A szakszervezetek tehát ontológiailag nem lehetnek kapitalizmus ellenesek és ez sokat segít nekik abban, hogy (amennyiben jól csinálják a dolgukat) látványosan kiemelkedjenek az eddig kizárólag a rombolásban bi

Tegnap a Singapore University of Social Sciences kampuszán jártam egy kutatási együttműködés megbeszélésén. Nagyon érdekelt, hogy milyen ez az egyetem, hiszen Magyarországon és Észtországban is társadalomtudományokkal foglalkozó egyetemeken tanítottam.  Az egyetem ebben a formában egészen új, 2017-ben alapították. Ekkor kapta a nevét és ekkor vált Szingapúr hatodik önálló állami egyetemévé az oktatási minisztérium irányítása alatt. Űgy is értelmezhetjük ezt a dátumot, hogy az ország 1965-ös alapítása óta 52 évet kellett várni arra, hogy önálló, társadalomtudományokkal foglalkozó egyeteme legyen Szingapúrnak. Jól érzékelteti ez, hogy mennyire az üzleti, mérnöki vagy éppen természettudományos gondolkodást részesíti előnyben ez az ország, aminek minden négyzetcentiméteréből árad a haszonelvűség. Ennek jegyében született ez az egyetem is. Az alkalmazott társadalomtudományok programjait találjuk meg itt és az egyetem létrehozását az a felismerés motíválta, hogy a társadalomtudományos ismer

Körülbelül 20 éve festek olajfestményeket . Ez azért eléggé ementálé sajtszerű 20 év, mert volt benne egy szerény 15 éves szünet. Szóval azt hiszem jobb úgy mondani, hogy 20 éve festettem és mostanában is festek. Ez volt a legelső képem ha jól emlékszem: Síma kartonpapírra festettem, mert nem volt elég önbizalmam ahhoz, hogy igazi vásznat vegyek (csinálni meg sose tudtam) úgyhogy ez szépen át is üt hátul. Egy barátom japán nőt vett feleségül, az ő esküvői fotója ihlette a képet. Akkoriban nagyon tetszett nekem a pointilizmus mint stílus de én valami modern dolgot szerettem volna ezért pixelszerűen mintha egy képernyőn lenne festettem meg a nőt.  A második kép is hasonló stílusban készült. Mindkét képet meg akarták venni már akkor, ezzel a másodikkal egy pinceszínház kiállításán is voltam, de nem adtam el őket sose. Egyrészt nem éreztem őket elég professzionálisnak, papírra lett festve mindkettő, másrészt meg nagyon szerettem őket.  Sokat kísérletezgettem akkoriban, rajzoltam is, festet