A művészet I.
Egyetlen posztban nagyon hosszú lenne, ezért több részre bontva fejtem ki mit gondolok a művészetről. A művészet szerintem a civilizációnk csúcsa és nagyon kevés dolog van, ami annyira képlékeny, instabil és mégis nagyon erősen jelen lévő, mint a művészet. A művészet semmi. És minden egyszerre. Valahogy az élet fonákján van mindig. Tökéletesen hasztalan ha úgy vesszük, mégis az egyik legősibb emberi jelenség. Platón filozófiájában a művészet lényege a mimesis, a valóság imitálása. Csakhogy nála az a csavar is megvolt, hogy szerinte az érzékszeveinkkel felfogott valóság csak annyira valós, mint a barlang falára vetett árnyékok. Tehát ő egy magasabb rendű valóságról, az ideák világáról beszél. Magyarán szólva a művészet is, mint az érzékszerveink a valóságot próbálja megragadni űgy, hogy a tökéletes formák megjelenítésére törekszik. Tanítványa Arisztotelész ehhez azt is hozzátette, hogy a művészet nem csak másolja a valóságot, hanem bemutatja annak potenciálját, miszerint mivé is