...és még annyit, hogy...

Nagyot fut a kínai közösségi médiában a Netflix új sci-fi sorozata (3 Body Problem) annak ellenére, hogy hivatalosan a Netflix is nem is elérhető Kínában (haha). Az egyébként tényleg érdekesnek tűnő sorozat (még csak két epizódot láttam) eredetileg egy kínai sci-fi szerző könyve alapján készült. A Trónok Harca TV sorozat készítői vitték képernyőre. Nem véletlen tehát, hogy számos ismert Trónok Harca szereplő feltűnik itt is.  Mindez ad egy kettős csavart az egész történetnek. Eleve az alapsztori is ugrál a nyugati világ és kelet között, de a történeten kívül is az, hogy ezt a könyvet amerikaiak vitték filmre a valóságban is ad egy ugyanilyen kettősséget. Ami a két kultúra napjainkban tapasztalt egymásnak feszülése miatt kap egy külön figyelmet.  Végülis ez terelte az én figyelmem is a sorozat helyett (ok, inkább mellett) az arra adott keleti és nyugati reakciókra. Kínában ellentmondásos a sorozat megítélése: - Van Kínának egy B-közép szintű nagyon erős nacionalista kommentszekciója. Kb

Nagyon érdekes (és szerintem tanulságos) elemzés jelent meg a New York Times-ban arról, hogy miképpen tűnik egyre inkább úgy, hogy Kína törekvése a technológiai önellátásra kudarcra van ítélve. A cikk a félvezetőgyártás példáján keresztül mutatja be azt, hogy milyen nagyon összetetté és bonyulttá vált a mai világban a csúcstechnológiához való hozzáférés. Hogy a félvezetők, mikrocsippek mennyire fontosak és a hozzáférhetőségük mennyire függ a nemzetközi együttműködéstől azt mindannyian a bőrünkön érezhettük, akik mondjuk autót nem tudtak vásárolni, vagy korábban alapvetőnek számító cikkekhez nem tudtak (vagy nem azonnal tudtak hozzáférni).  A félvezetők ma a csúcstechnológiás eszközök lelkét jelentik és túlzás nélkül mindenhol. A hadiiparban, az orvoslásban, a kommunikációban, a közlekedésben, az űrkutatásban, a modern mezőgazdaságban, a számítástechnikában úgy an block, a logisztikában, a robottechnológiában, a gyártástechnológiában, az oktatásban és a kezünkhöz nőtt kütyüjeinkben is.

Miközben otthon forradalmi hangulat alakul, érdemes egy kicsit szétnézni a nagyvilágban, mert a mi forradalmaink úgyis mindig olyanok, hogy a nagy viharok szelén érkeznek.  Az európai energiaválság és az ahhoz sok tekintetben kapcsolható növekvő infláció hatását már meseország is megérzi, hirtelen nem akarat és narratíva kérdése lett a valóság, hanem kopog az ablakon. Hogy Európa ezzel van elfoglalva azon nincs mit csodálkozni, de meg kell jegyezzem, hogy itt a világ keleti felén Ázsiában egész más hírek pörögnek az oldalakon. Szingapúr folyamatosan Kína és az Egyesült Államok között találja magát, ezért itt a hírek, a figyelem, mindig-e a két ország és a világban általuk gerjesztett turbulencia viszonyaira figyel.  Kínából márpedig hónapok óta nagyon rossz hírek érkeznek.  Alig egy héttel ezelőtt zavargásokat vert szét a rendőrség - és azért emelem ki ennek a részleteit, hogy felhívjam a figyelmet arra, miket tudnak ezek az újkori, kreatív diktátorok bevetni a "társadalmi béke&qu

Kapom ma sorra a Whatsapp meg WeChat üzeneteket itt Szingapúrban boldog Sárkányhajó Fesztivált kívánva, és persze (megint) fogalmam sincs róla, hogy mi van, mi ez, mit kell csinálni és mit is jelent ez az egész. Az látszik, hogy fontos, vagy legalábbis benne van a mindennapok kultúrájában úgy, ahogy Magyarországon a névnapi köszöntők, vagy húsvéti, karácsonyi köszöntők végigdübörögnek a közösségi médián és személyes üzenetekben.  Annyi tehát kiderült hamar számomra, hogy nem egy Március 15-szerű állami ünnep, amiről ugye azért nem szoktunk személyes köszöntőket küldözgetni egymásnak, én legalábbis még az életben nem kaptam a barátaimtól vagy a családomtól olyan mondjuk Petőfi képes, vagy Bem Após gif.et hogy hát Zsoltikám, boldog Március 15-ét.  Utána jártam hát, miről szól ez az ünnep. Párhuzamosan több eredettörténet is kering, a legnépszerűbb egy költő nevéhez fűződik, Qu Yuan-hoz, aki időszámításunk előtt 340 és 278 között élt. Ez az európai történelemben nagyjából Alexandriai Nagy