...és még annyit, hogy...

Olvasom az angol és a magyar cikkek alatti kommentáradatot az On this Day 1776 TV (Youtube) sorozat kapcsán, aminek ugye az az apropója, hogy az egyik első teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével készített sorozat.    A kommentárok szinte kivétel nélkül negatívak. Sőt, egyenesen hisztérikusan ellenségesek. Teljesen egyértelmű, hogy a közönség nagyrésze elutasító a mesterséges intelligencia megjelenése kapcsán. A kreatív iparágak és a művészetek területén pedig különösen erős ez az érzés. AI slop, AI moslék...ez a bevett szófordulat azok között, akik a jelek szerint AI nélkül is algoritmusokat követnek, másokat másolnak, de ha azt egy gép teszi azt nem tudják elfogadni. Nem irónikus?  Amikor valaki begépeli egy bejegyzés alá, hogy AI moslék, az a szóösszetétel hogy keletkezett? Hirtelen százezrek agyában egyszerre gyúlt fény ugyanerre a szókapcsolatra? Az a sok egyedi, megismételhetetlen individum, akik jelenléte egyszeri és megismételhetetlen ahelyett, h...

Két éve is elmúlt, hogy megjelent a Chat GPT és azóta mint eső után a gomba úgy jelennek meg a különböző mesterséges intelligencia alkalmazások. Egy nagyon szubjektív bejegyzésben összefoglalom az eddigi tapasztalataimat.  Én azok közé tartozom, akik inkább pozitívan ítélik meg a technológiai újításokat, sőt én bizonyítottnak látom, hogy a tudatos innováció jobbá tette az életünket. Ezzel együtt tudok kritikus lenni a különböző technológiákkal, mert minden éremnek két oldala van, és mert az újításokat általában egy olyan hype és evangelizmus veszi körül, amit én inkább visszanyesegetnék.  Pontosan így van ez a mesterséges intelligenciával is. Mégis, talán a mobiltelefonok, és aztán az okos telefonok megjelenése óta, szerintem nem volt ekkora előrelépés a technológiában. A mobiltelefonok felgyorsították a kommunikációt, mindenki azonnal, valós időben elérhető vált. Az, ami ilyen pittyegő üzeneteken keresztűl csak kiemelt szakmáknak (orvosok pl.) volt elérhető az hétköznapivá vá...

 Mármint az AI (mesterséges intelligencia) elterjedésével. Írtam erről a témáról már pár bejegyzést, de eddig mindegyik összességében pozitívan ítélte meg a mesterséges intelligencia jelenlétét: - A mesterséges intelligenciáról szóló vitához: https://www.annyit.com/2023/04/a-mesterseges-intelligenciarol-szolo.html - A mesterséges intelligencia és a felsőoktatás https://www.annyit.com/2023/01/a-mesterseges-intelligencia-es.html - A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok https://www.annyit.com/2023/01/a-mesterseges-intelligencia-es-szerzoi.html Az ebben foglaltakat mind tartom, most mégis fontosnak tartom összefoglalni, hogy én milyen veszélyeket látok. Ez a bejegyzés szóljón arról, hogy miképpen fog eltúnni a média: A média eltűnése Az eltűnést abban az értelemben értem, hogy a zajban fog eltűnni. A közösségi média (Facebook, Instagram, TikTok, Twitter stb.) jelenléte már most jelentősen felvizezte a médiának azt a közvetítő szerepét, amiről a nevét is kapta, a mesterséges int...

Ebben a bejegyzésben egyetlen szót sem fogok írni a mesterséges intelligenciáról. Mégis az arról szóló vitához írtam:  Menjünk vissza olyan 100-150 évet Habár az automobilok tömeges megjelenését inkább a XX. század elejére teszük, Angliában az első szabályozás "Locomotives on Highways Act" már 1861-ben megjelent az akkor még elsősorban gőz meghajtású járművek jelenlétét szabályozva. Leginkább korlátozva.  Az 1861-es szabályozás mögött már felsejlik a lovas lobby. Ők mindenképpen szerették volna elérni a gépi meghajtás visszaszorulását és elérték, hogy a szabályozás valamelyest visszafogja az országúti locomotívok és később automobilok előretörését.  Az 1861-es szabályozás például ott fogta vissza az új megoldásokat ahol azok egyébként a legerősebbek voltak. Sebességkorlátozást vezettek be és előírták, hogy a gépi meghajtású járműveket minimum két személy vezesse(lovaskocsit egyedül is lehetett hajtani). Az angol szabályozás 1865-ös változata ezt már három főre emelte úgy,...

Gyerekkori álmom, hogy ülünk apámmal a Dunaparton Mohácsnál és felettünk a Csillagok Háborújából érkező úrhajók húznak el. Mi meg úgy ülünk ott, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Egyszerre van benne ebben az álmodozásban az a gyerekkori vágyam, hogy megint apámmal lehessek (a szüleim hat évesen elváltak), a teljes megszállottságom a Csillagok Háborúja filmek iránt a 80-as évek elején és az a vágy, hogy nálunk is történjen valami ilyesmi (mint az Égigérő Fűben a kisfiú, aki azt szeretné, hogy az ő udvarukban is történjen valami rendkívüli).  A Midjourney és a mögötte álló mesterséges intelligencia elhozta ezt nekem: Egyideje használom már a ChatGpt-t, nagyon hamar beépült a munkámba és rengeteg dologra használom. De piszkálta a fantáziámat, hogy hallom, olvasom a Midjourney nevű platformon ugyanezt meglehet csinálni vizualizált tartalmakkal, képekkel. Láttam a pufidzsekis pápát, láttam Donald Trumpot a letartóztatása alatt dulakodni FBI ügynökökkel (mindkét képsorozat...

Tegnap arról írtam egy bejegyzést, hogy milyen vita zajlik a mesterséges intelligencia és az annak segítségével létrehozott műalkotások szerzői joga körül . Ma a témában zajló másik fontos diskurzusról akarok írni, arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon alakítja át az egyetemi számonkérések rendszerét, sőt a felsőoktatás egészét.  A ChatGPT berobbanásával ismét fellángolt a vita arról, hogy mennyire működnek az egyetemi számonkérés rendszerei az új technológiák megjelenésével. Ez a vita nem az AI-val kezdődött. Évtizedek óta van diskurzus arról mit kell megtanulni és mihez lehet használni mondjuk a függvénytáblázatot. Másik példa, ami a 80-as évek óta velünk van (tehát több mint 40 éve), hogy lehet-e számológépet használni órán, vagy tessék kockás füzetben kézzel (fejben) levezetni az egyenletet.  Én műszaki szakközépiskolában tanultam a 80-as évek második felében és nekünk még szakrajz órán, hatalmas rajzolótáblák fölött görnyedve kellett egy-egy rajzot beadni. ...

Ahogyan sokakat engem is beszívott az utóbbi hetekben a ChatGPT mesterséges intelligancia alapú chat programja. Nem vagyok a téma IT szintű szakértője, abszolút felhasználói szinten közelítek a kérdéshez és ezáltal megengedem magamnak, hogy az egyszeri végfelhasználó szempontjából nézzek az egészre és teljesen hidegen hagyjon milyen brilliáns vagy éppen egyszerű megoldások állnak egy-egy AI alkalmazás mögött. Nem érdekel sem a matek, sem a programozás, sem a hardver és sem a teljes fizika, kémia, matematika, ami ezek mögé kell. Kb. úgy nem érdekel, ahogy nem érdekel mitől hűt a hútőgép, vagy hogy katódsugárcső vagy LCD elemek hozzák a képet a kepérnyőre.  Engem a felhasználói élmény érdekel, álljon el a kaja hűtőben anélkül, hogy megsükketülnénk a zúgástól és rámenne a gatyánk a villanyszámlára. Ne legyen hangyás a TV képe hanem úgy érezzem rám esnek a jégdarabkák amikor a jégkorong közvetítésen a plexifalhoz csapódik egy játékos.  Az AI alkalmazásokhoz is így álltam. A Google...