...és még annyit, hogy...

A cikk első része itt megtekinthető:  Szingapúr és az AI: hogyan lett a városállam a mesterséges intelligencia egyik globális kísérleti laboratóriuma? Hát ezeket a rendszereket aztán valakinek működtetnie és folyamatosan fejlesztenie is kell. Itt kerül előtérbe az oktatás szerepe, ugyanis Szingapúr nem úgy képzeli ezt az egészet, hogy ideköltözik pár világcég, a fenekük alá tolnak mindent és a befizetett adón keresztül (tovább) gazdagszik az ország. Szingapúr első kézből akar profitálni a jelen idejú fejlesztésekből, kész arra, hogy bátran a kísérletezés, és modellezés terepévé váljon, azonban fokozatosan a maga képére is alakítja az elérhető csúcstechnológiát és gondot fordít arra is, hogy a helyi lakosság képessé váljon ezeknek használatára, működtetésére és egyre inkább fejlesztésére is. Érdekes módon az oktatással kapcsolatos stratégia Szingapúrban nem az, hogy külön AI tantárgyat vezetnek be az oktatási rendszer különböző szintjein. Az alapelv nagyjából így foglalható össze: L...

 Olyan időket élünk, amikor az oktatás egyre több területen válik inkább valami közös felfedezéssé, és már rég nincs arról szó, hogy meglévő és főleg szilárd tudás átadása történne. Igy élem meg a mesterséges intelligencia, illetve annak használatának az oktatását is itt Szingapúrban.  Az mindenesetre tény, és hagy kezdjem ezzel. Szingapúr nagyon határozottan elfogadja, magához öleli és azonnal teljes széltében alkalmazza a mesterséges intelligenciához kapcsolható új technológiákat. Ez számomra nem meglepő, ha másért nem a FOMO jelenség miatt, az országra amúgy is jellemző, hogy nincs az az innovációs vonat, amiről le szeretne maradni. Legalábbis, ami a technológiai, pénzügyi és üzleti innovációkat illeti.  Habár Szingapúrt nem tekintjük a mostani AI forradalom egyik bölcsőjének, egyik ismert nagy modell sem innen nőtte ki magát, mégis sokkal többről van szó annál, mint, hogy egy gyors korai alkalmazója lenne a fejlett technológiáknak csupán. A mesterséges intelligenciáva...

Olvasom az angol és a magyar cikkek alatti kommentáradatot az On this Day 1776 TV (Youtube) sorozat kapcsán, aminek ugye az az apropója, hogy az egyik első teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével készített sorozat.    A kommentárok szinte kivétel nélkül negatívak. Sőt, egyenesen hisztérikusan ellenségesek. Teljesen egyértelmű, hogy a közönség nagyrésze elutasító a mesterséges intelligencia megjelenése kapcsán. A kreatív iparágak és a művészetek területén pedig különösen erős ez az érzés. AI slop, AI moslék...ez a bevett szófordulat azok között, akik a jelek szerint AI nélkül is algoritmusokat követnek, másokat másolnak, de ha azt egy gép teszi azt nem tudják elfogadni. Nem irónikus?  Amikor valaki begépeli egy bejegyzés alá, hogy AI moslék, az a szóösszetétel hogy keletkezett? Hirtelen százezrek agyában egyszerre gyúlt fény ugyanerre a szókapcsolatra? Az a sok egyedi, megismételhetetlen individum, akik jelenléte egyszeri és megismételhetetlen ahelyett, h...

Két éve is elmúlt, hogy megjelent a Chat GPT és azóta mint eső után a gomba úgy jelennek meg a különböző mesterséges intelligencia alkalmazások. Egy nagyon szubjektív bejegyzésben összefoglalom az eddigi tapasztalataimat.  Én azok közé tartozom, akik inkább pozitívan ítélik meg a technológiai újításokat, sőt én bizonyítottnak látom, hogy a tudatos innováció jobbá tette az életünket. Ezzel együtt tudok kritikus lenni a különböző technológiákkal, mert minden éremnek két oldala van, és mert az újításokat általában egy olyan hype és evangelizmus veszi körül, amit én inkább visszanyesegetnék.  Pontosan így van ez a mesterséges intelligenciával is. Mégis, talán a mobiltelefonok, és aztán az okos telefonok megjelenése óta, szerintem nem volt ekkora előrelépés a technológiában. A mobiltelefonok felgyorsították a kommunikációt, mindenki azonnal, valós időben elérhető vált. Az, ami ilyen pittyegő üzeneteken keresztűl csak kiemelt szakmáknak (orvosok pl.) volt elérhető az hétköznapivá vá...

 Mármint az AI (mesterséges intelligencia) elterjedésével. Írtam erről a témáról már pár bejegyzést, de eddig mindegyik összességében pozitívan ítélte meg a mesterséges intelligencia jelenlétét: - A mesterséges intelligenciáról szóló vitához: https://www.annyit.com/2023/04/a-mesterseges-intelligenciarol-szolo.html - A mesterséges intelligencia és a felsőoktatás https://www.annyit.com/2023/01/a-mesterseges-intelligencia-es.html - A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok https://www.annyit.com/2023/01/a-mesterseges-intelligencia-es-szerzoi.html Az ebben foglaltakat mind tartom, most mégis fontosnak tartom összefoglalni, hogy én milyen veszélyeket látok. Ez a bejegyzés szóljón arról, hogy miképpen fog eltúnni a média: A média eltűnése Az eltűnést abban az értelemben értem, hogy a zajban fog eltűnni. A közösségi média (Facebook, Instagram, TikTok, Twitter stb.) jelenléte már most jelentősen felvizezte a médiának azt a közvetítő szerepét, amiről a nevét is kapta, a mesterséges int...

Ebben a bejegyzésben egyetlen szót sem fogok írni a mesterséges intelligenciáról. Mégis az arról szóló vitához írtam:  Menjünk vissza olyan 100-150 évet Habár az automobilok tömeges megjelenését inkább a XX. század elejére teszük, Angliában az első szabályozás "Locomotives on Highways Act" már 1861-ben megjelent az akkor még elsősorban gőz meghajtású járművek jelenlétét szabályozva. Leginkább korlátozva.  Az 1861-es szabályozás mögött már felsejlik a lovas lobby. Ők mindenképpen szerették volna elérni a gépi meghajtás visszaszorulását és elérték, hogy a szabályozás valamelyest visszafogja az országúti locomotívok és később automobilok előretörését.  Az 1861-es szabályozás például ott fogta vissza az új megoldásokat ahol azok egyébként a legerősebbek voltak. Sebességkorlátozást vezettek be és előírták, hogy a gépi meghajtású járműveket minimum két személy vezesse(lovaskocsit egyedül is lehetett hajtani). Az angol szabályozás 1865-ös változata ezt már három főre emelte úgy,...

Gyerekkori álmom, hogy ülünk apámmal a Dunaparton Mohácsnál és felettünk a Csillagok Háborújából érkező úrhajók húznak el. Mi meg úgy ülünk ott, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Egyszerre van benne ebben az álmodozásban az a gyerekkori vágyam, hogy megint apámmal lehessek (a szüleim hat évesen elváltak), a teljes megszállottságom a Csillagok Háborúja filmek iránt a 80-as évek elején és az a vágy, hogy nálunk is történjen valami ilyesmi (mint az Égigérő Fűben a kisfiú, aki azt szeretné, hogy az ő udvarukban is történjen valami rendkívüli).  A Midjourney és a mögötte álló mesterséges intelligencia elhozta ezt nekem: Egyideje használom már a ChatGpt-t, nagyon hamar beépült a munkámba és rengeteg dologra használom. De piszkálta a fantáziámat, hogy hallom, olvasom a Midjourney nevű platformon ugyanezt meglehet csinálni vizualizált tartalmakkal, képekkel. Láttam a pufidzsekis pápát, láttam Donald Trumpot a letartóztatása alatt dulakodni FBI ügynökökkel (mindkét képsorozat...