...és még annyit, hogy...

 Mármint az AI (mesterséges intelligencia) elterjedésével. Írtam erről a témáról már pár bejegyzést, de eddig mindegyik összességében pozitívan ítélte meg a mesterséges intelligencia jelenlétét: - A mesterséges intelligenciáról szóló vitához: https://www.annyit.com/2023/04/a-mesterseges-intelligenciarol-szolo.html - A mesterséges intelligencia és a felsőoktatás https://www.annyit.com/2023/01/a-mesterseges-intelligencia-es.html - A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok https://www.annyit.com/2023/01/a-mesterseges-intelligencia-es-szerzoi.html Az ebben foglaltakat mind tartom, most mégis fontosnak tartom összefoglalni, hogy én milyen veszélyeket látok. Ez a bejegyzés szóljón arról, hogy miképpen fog eltúnni a média: A média eltűnése Az eltűnést abban az értelemben értem, hogy a zajban fog eltűnni. A közösségi média (Facebook, Instagram, TikTok, Twitter stb.) jelenléte már most jelentősen felvizezte a médiának azt a közvetítő szerepét, amiről a nevét is kapta, a mesterséges intelli

Ebben a bejegyzésben egyetlen szót sem fogok írni a mesterséges intelligenciáról. Mégis az arról szóló vitához írtam:  Menjünk vissza olyan 100-150 évet Habár az automobilok tömeges megjelenését inkább a XX. század elejére teszük, Angliában az első szabályozás "Locomotives on Highways Act" már 1861-ben megjelent az akkor még elsősorban gőz meghajtású járművek jelenlétét szabályozva. Leginkább korlátozva.  Az 1861-es szabályozás mögött már felsejlik a lovas lobby. Ők mindenképpen szerették volna elérni a gépi meghajtás visszaszorulását és elérték, hogy a szabályozás valamelyest visszafogja az országúti locomotívok és később automobilok előretörését.  Az 1861-es szabályozás például ott fogta vissza az új megoldásokat ahol azok egyébként a legerősebbek voltak. Sebességkorlátozást vezettek be és előírták, hogy a gépi meghajtású járműveket minimum két személy vezesse(lovaskocsit egyedül is lehetett hajtani). Az angol szabályozás 1865-ös változata ezt már három főre emelte úgy, hog

Gyerekkori álmom, hogy ülünk apámmal a Dunaparton Mohácsnál és felettünk a Csillagok Háborújából érkező úrhajók húznak el. Mi meg úgy ülünk ott, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Egyszerre van benne ebben az álmodozásban az a gyerekkori vágyam, hogy megint apámmal lehessek (a szüleim hat évesen elváltak), a teljes megszállottságom a Csillagok Háborúja filmek iránt a 80-as évek elején és az a vágy, hogy nálunk is történjen valami ilyesmi (mint az Égigérő Fűben a kisfiú, aki azt szeretné, hogy az ő udvarukban is történjen valami rendkívüli).  A Midjourney és a mögötte álló mesterséges intelligencia elhozta ezt nekem: Egyideje használom már a ChatGpt-t, nagyon hamar beépült a munkámba és rengeteg dologra használom. De piszkálta a fantáziámat, hogy hallom, olvasom a Midjourney nevű platformon ugyanezt meglehet csinálni vizualizált tartalmakkal, képekkel. Láttam a pufidzsekis pápát, láttam Donald Trumpot a letartóztatása alatt dulakodni FBI ügynökökkel (mindkét képsorozatot m

Tegnap arról írtam egy bejegyzést, hogy milyen vita zajlik a mesterséges intelligencia és az annak segítségével létrehozott műalkotások szerzői joga körül . Ma a témában zajló másik fontos diskurzusról akarok írni, arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon alakítja át az egyetemi számonkérések rendszerét, sőt a felsőoktatás egészét.  A ChatGPT berobbanásával ismét fellángolt a vita arról, hogy mennyire működnek az egyetemi számonkérés rendszerei az új technológiák megjelenésével. Ez a vita nem az AI-val kezdődött. Évtizedek óta van diskurzus arról mit kell megtanulni és mihez lehet használni mondjuk a függvénytáblázatot. Másik példa, ami a 80-as évek óta velünk van (tehát több mint 40 éve), hogy lehet-e számológépet használni órán, vagy tessék kockás füzetben kézzel (fejben) levezetni az egyenletet.  Én műszaki szakközépiskolában tanultam a 80-as évek második felében és nekünk még szakrajz órán, hatalmas rajzolótáblák fölött görnyedve kellett egy-egy rajzot beadni. 15-20 órá

Ahogyan sokakat engem is beszívott az utóbbi hetekben a ChatGPT mesterséges intelligancia alapú chat programja. Nem vagyok a téma IT szintű szakértője, abszolút felhasználói szinten közelítek a kérdéshez és ezáltal megengedem magamnak, hogy az egyszeri végfelhasználó szempontjából nézzek az egészre és teljesen hidegen hagyjon milyen brilliáns vagy éppen egyszerű megoldások állnak egy-egy AI alkalmazás mögött. Nem érdekel sem a matek, sem a programozás, sem a hardver és sem a teljes fizika, kémia, matematika, ami ezek mögé kell. Kb. úgy nem érdekel, ahogy nem érdekel mitől hűt a hútőgép, vagy hogy katódsugárcső vagy LCD elemek hozzák a képet a kepérnyőre.  Engem a felhasználói élmény érdekel, álljon el a kaja hűtőben anélkül, hogy megsükketülnénk a zúgástól és rámenne a gatyánk a villanyszámlára. Ne legyen hangyás a TV képe hanem úgy érezzem rám esnek a jégdarabkák amikor a jégkorong közvetítésen a plexifalhoz csapódik egy játékos.  Az AI alkalmazásokhoz is így álltam. A Google fordít b

Befejezem végre a munkaerőpiac alakulásáról szóló rövid bejegyzéssorozatomat. Három bejegyzést írtam eddig: Írtam  a munka világának múltjáról , a szocializmus munkakultúrájáról Magyarországon. Aztán mintegy összehasonlításképpen írtam arról miképpen alakult ez szinte ugyanabban az időben (a 60-as évek közepétől kezdve) Szingapúrban , ahol a lakosságot a nagy multinacionalista vállalatok kiszolgálására trenírozták.   Érdekes módon habár két nagyon eltérő világról van szó, mindkettőre jellemző volt egyfajta voluntarizmus, és az is, ahogy ha kellett erőszakkal terelték a lakosságot a kívánt írányba. Magyarországon az extenzív iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása, tömegek városokba költözése, nagy lakótelepi építkezések, vagy éppen az ingázás. Szingapúrban is nagyon erős urbanizáció zajlik ekkor, a 60-as évek előtt egyáltalán nem a ma ismert felhőkarcolós, szupermodern arca volt a városállamnak. A maláj nyelvből eredő kampong (falu) jellemezte a lakhatást és a viszonyok nem sokban