Szingapúr és az AI: hogyan lett a városállam a mesterséges intelligencia egyik globális kísérleti laboratóriuma?

 Olyan időket élünk, amikor az oktatás egyre több területen válik inkább valami közös felfedezéssé, és már rég nincs arról szó, hogy meglévő és főleg szilárd tudás átadása történne. Igy élem meg a mesterséges intelligencia, illetve annak használatának az oktatását is itt Szingapúrban. 

Az mindenesetre tény, és hagy kezdjem ezzel. Szingapúr nagyon határozottan elfogadja, magához öleli és azonnal teljes széltében alkalmazza a mesterséges intelligenciához kapcsolható új technológiákat. Ez számomra nem meglepő, ha másért nem a FOMO jelenség miatt, az országra amúgy is jellemző, hogy nincs az az innovációs vonat, amiről le szeretne maradni. Legalábbis, ami a technológiai, pénzügyi és üzleti innovációkat illeti. 

Habár Szingapúrt nem tekintjük a mostani AI forradalom egyik bölcsőjének, egyik ismert nagy modell sem innen nőtte ki magát, mégis sokkal többről van szó annál, mint, hogy egy gyors korai alkalmazója lenne a fejlett technológiáknak csupán.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések és alkalmazások globális ökoszisztémájában Szingapúr tudatosan úgy pozicionálta magát, mint olyan helyet, ahol a mesterséges intelligenciát valós körülmények között kísérletezik ki, tesztelik, vezetik be és skálázzák. 

1. Hardver oldalról Szingapúr nem az élvonalbeli AI-chipek fejlesztésével vált meghatározó szereplővé, hanem a félvezetőipar háttérinfrastruktúrájában: a memóriaiparban, a gyártásban, a chipcsomagolásban és a globális ellátási láncok stabilitásának biztosításában. Ez nem elhanyagolható részvétel. Szingapúr részesedése a globális chipgyártásban 10% körüli és jelentőségét jól érzékelteti, hogy habár az iráni konfliktus okozta bizonytalanságok beárnyékolták a 2026-os gazdasági kilátásokat a mostani előrejelzések szerint éppen a többek között az AI-hoz köthető mikroelektronikai gyártások húzhatják a növekedési várakozásokat a korábbi 1-3%-ról, 2-4%-ra. A szingapúri ipari termelés volumene 16,6%-kal nőtt, ezen belül a félvezetőgyártás önmagában 52%-kal növekedett. Szingapúrt sokan még ma is alapvetően kikötővárosnak tekintik, pedig a világkereskedelmi forgalomban betöltött kulcsfontosságú szerepe mellett a helyi gazdaság jelentős motorjának számít a fejlett pénzügyi szektor, a magas fogyasztásra épülő nagy- és kiskeresedelem, valamint a városállam regionális üzleti központ jellegge, aminek az AI kapcsán is van jelentősége.
2. Szingapúr ugyanis számos világcég regionális központjának ad helyet, de a mesterséges intelligencia kapcsán tulajdonképpen az összes nagy szereplő jelentős kutató-fejlesztői kapacitásokat hozott itt létre. Az OpenAI Applied AI lab-ja, a Google DeepMind regionális kutatóközpontja, az NVIDIA új kutatóközpontja elsősorban az ún. embodied AI fejlesztésekre koncentrál. Ez olyan AI alkalmazásokat jelent, amely nem csak szövegekkel vagy vizuális tartalmakkal foglalkozik, hanem a fizikai világban is képes a cselekvésre. Robotok, autonom járművek, drónok, ipari automatizálás, humainod robotok. És ezekhez most jelentkezett be az Anthropic is a maga regionális üzleti központ tervével. Nem meglepő talán, hogy Szingapúr mágnesként vonzza a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakembereket a világ minden sarkából. Mostanra több mint 70 AI fejlesztési központ működik az országban.
3. A szigetország nagyon erős, megbízható infrastruturát biztosít a fejlesztők számára. Szingapúr Ázsia egyik legfontosabb hyperscale adatközponti csomópontja, amely az AI-infrastruktúra alapvető pillérét jelenti. Annak ellenére hogy az adatközpontok jelentékeny hűtést igényelnek a trópusi klímán lévő sziget (és az általa bevont malajziai és indonéz vonzáskörzete) olyan óriási adatközpont komplexumoknak ad helyet, ahol százezres nagyságrendben és gyorsan bővítetően vannak elérhető szerverparkok, melyekhez fejlett felhőszolgáltatások kapcsolódnak, képesek arra, hogy komplex AI-modelleket tanítsanak és futtassanak rajtuk, és globális ügyfeleket szolgáljanak ki. És mielőtt valaki azt hinné, hogy ez a hazai akkumulátorgyártáshoz hasonló környezetvédelmi önkizsákmányolással jár, fontos megjegyezni, hogy az itteni adatközpontok a legmodernebb, zárt hűtökörökkel működő technológiával épülnek és a fejlesztőknek annak ellenére megéri idehozni a kapacitásaikat, hogy nagyon drága a területbérlés, egy forró égövi országról beszélünk és rettentően szigorúak a környezetvédelmi és energetikai előírások. 2020-ban például szinte teljesen leállították az adatközpontok engedélyezéseinek kiadását, mert nem akarták, hogy az ország elektromos hálózatának nagy részét ezek fogyasszák el. 
4. Szingapúr azonban annyira megbízható és kiszámítható partner és olyan magas színvonalon képes egyszerre számos dimenzióban teljesíteni, hogy a jelentős többletköltségek ellenére még mindig megéri (trade off) sokkal gazdaságosabb, innovatív technológiákkal idetelepülni. Az is jellemző, hogy a stratégiai funkciók helyben maradnak (kutatás-fejlesztés, üzleti és pénzügyi központ) míg a terület és munkaerőigényes részeket a szomszédos országokba telepítik. Ezzel a szigetország mágnes funkciója regionális mágnesként is működik, mert egy szingapúri befektetés szinte azonnal fejlesztéseket jelent a szomszédos Johori Szultánságban (Malajzia), vagy Batam szigetére (Indonézia). 
5. Az utolsó pont pedig már közvetlenül összeköt bennünket a bejegyzéssorozat eredeti témájával az oktatással. Ez az erős iparági jelenlét, nem egy idegen testként létezik az országban, hanem már eleve a megállapodások része, hogy Szingapúr nem pusztán beengedi hanem a saját gazdasági-társadalmi alrendszereinek szerves részévé teszi az új technológiát. A kormány a 2025-30 közötti időszakban 1 milliárd szingapúri dollár értékben fektet közpénzt az iparágba (ebben tehát a magánbefektetések még nincsenek benne), aminek három nagy iránya van. Az alkalmazott AI, az olyan területeken mint tudomány, oktatás, ipar, közigazgatás, biztonságpolitika. Saját AI research. Ez nagyon érdekes Szingapúr sok területen azonnal saját AI fejlesztésekbe kezdett. Ezek többsége éppen arra az infrastrukturára épül, amit a nagy partnerek idehoztak, de Szingapúr kritikus is egyben és olyan saját rendszereket épít, amelyek nincsenek összekötve mondjuk az amerikai anyacéggel. És nagyon erősen ráfekszenek a már említett embodied AI alkalmazásokra. 2040-re készül el a szinte teljesen automatizált új kikötő. Az a kikötő, ami a világ tengeri kereskedelmének egy jelentős hányadát lebonyolítja. Az utolsó daruig, a kamionokon keresztül, a hajókat irányító logisztikáig mindent AI irányítású automatizált rendszerekre építenek, de külön cikket írtam korábban Szingapúr digitális okosvárosáról, a plug in and play elven alapuló Punggol Digital District-ről. Ez a megoldás azt jelenti, egy egy egész városrész valós idejű adataiból több mint 20000 érzékelő segítségével egy virtuális mását hozzák létre a kerületnek, aminek az adataival aztán bármelyik cég, egyetem, kutatóintézet saját termékei, fejlesztései számára szimulációkat futtathat. 

Hát ezeket a rendszereket aztán valakinek működtetnie és folyamatosan fejlesztenie is kell. De ki fogja működtetni ezeket a rendszereket? Hogyan készül fel egy ország arra, hogy a mesterséges intelligencia ne csak importált technológia legyen, hanem a mindennapi működés részévé váljon? Erről szól a következő írás:

Az AI oktatása Szingapúrban – amikor a mesterséges intelligencia már nem tantárgy, hanem tanulási környezet.