Az Uber praktikái kutatók lefizetésére
![Image](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmcbltmcISanGWBTRtrjESeFojxDVEEnHks8wxChK99lDtGinDNyD0Iy7Xrxi7nEpELK9fYBN-YFoNsOt9oTLPpfPPQmxu1mYfQbVlMeuM5p3sph9mNbGGYgw3V5YzH5gX_4H4VJs88T397AzCajbskFms7i20oJuP6lT22zQYVPt_30DicOPc_JnNmw/w640-h426/pexels-jackson-david-3787149.jpg)
Tegnapi cikkében hosszan tárja fel a The Guardian miképpen fizetett le az Uber egyetemi kutatókat, annak érdekében, hogy aztán a számukra előnyös kutatási eredményeket az ő nevük alatt használják fel lobbizásra a különböző kormányoknál. A cikk annak a szivárogtatásnak a részeként született, ami kapcsán a magyar sajtóban, de láttam a finn sajtóban is cikkeket az Uber lobbitevékenységéről. A téma azért érdekelt, mert magam is hangos képviselője vagyok az akadémiai és az üzleti világ együttműködésének. Én nem értek egyett azzal az egyetemefelfogással, miszerint a kutatói szabadság azt jelenti, hogy a kutató azt csinál, amit akar, ugyanakkor azt valakinek (az esetek többségében az államnak) kutya kötelessége finanszírozni. Ez már megint az értelmiségi privilégiumok és a fehérgalléros bűnözésnek egy olyan formája, amiben emberek a markukat tartják olyan dologért, amire senkinek, de legalábbis a finanszírozónak semmi szüksége nincsen. Ilyen márpedig a világon nincsen, mondj nekem még egy