...és még annyit, hogy...

Messziről, egy homályos üvegen keresztül látom én a magyar ellenzéket. Élő kapcsolatom nincs velük, nem ismerek senkit, vagy legalábbis nem beszélgetek senkivel mostanában (úgy értem az eltelt 10 évben), aki bármelyik formációnak (MSZP-től a Kutyapártig) tagja lenne, de még olyat se tudok említeni, hogy bármelyik magyar ismerősöm azzal jött volna hozzám, hogy nekem bármilyen élményéről, találkozásáról beszámolt volna az ellenzékkel.  Ez nagyon fontos szerintem...azt a küszöbértéket nem érik el, hogy a valóság egy személyesen megerősített szeletében bejöjjenek valamelyik ajtón. A kormánypárt plakátjain (én külföldről ezeket sem látom, csak amikor az ellenzéki média hírt ad róluk) és ugyanennek a médiának a tudósításain, vagy Partizán típusú csatornák interjúin átjön valami. Ilyeneket nézve írtam néha Gyurcsányról . Kivételt jelentettek a választások környékén felhevült remények (bennem is) és akkor engem is elvitt a Márki-Zay vonat, hogy aztán falnak rohanjon.  Érdekes módon a Momentum

A Corleone családban az volt a szokás, hogy az ebédlőasztalnál nem beszélnek "üzletről". Igazi régi polgári hagyomány ez. Megadjuk az ételnek és a családi együttlétnek azt a tiszteletet, ami megilleti és egyúttal figyelmeztetjük, fegyelmezzük magunkat, hogy mivégre is van az egész üzlet...hát, azokért a pillanatokért, amiket a családdal együtt tölthetünk.  A szemen átlövős gyilkosságok, zsinórral fojtás, csónakból tóba lövés, lófejes nyomásgyakorlás az a szürke hétköznapok része, a munka világa, amit az ember nem visz be a hálószobájába, de még a nappalijába se.  Ez az erkölcsi kettőség ez a folyamatos párhuzam vizuálisan is végigkíséri az egész triológiát.  A legerősebb részek azok, amikor valamilyen vallási szempontból meghitt jelenetek (körmenet, keresztelő) közben zajlanak brutális gyilkosságok. Én valahogy így képzeltem a NER viszonyát is a saját szennyeséhez. Hogy van a dolgoknak egy felszíne (isten, haza, család) és egy fonákja (egy bűnszervezetet működtetünk csak mi á

Bevallom meglepett Magyar Péter. Messze felülmúlta a várakozásaimat. Én két dolog kapcsán tartottam tőle.  1. Az egyik a hiszti faktor Hogy majd a személyes sértettsége kerül előtérbe, Rogán Antal lesz a célpont miközben fut egy tiszteletkört Orbán felé, amivel azonnal a beárazza magát egy olyan szintre, ahonnan nincs út felfelé. Ide tartozik a "megélek a piacból is" és minden ami önmagát pozícionálja.  2. A másik a középiskolai irodalomórák tananyagára épülő pátosz Rettenetes volt az interjúiban hallgatni, ahogy hosszan idéz rongyosra idézett verseket. Ebben a műfajban, főleg ilyen hosszan jobb kevésbbé ismert, kevésbbé elcsépelt idézetekkel élni ha már az olvasottságát, irodalmi ismereteit akarja villogtatni valaki.  A hiszti faktor, Magyar Péter személyi sértettsége egyáltalán nem került elő a rendezvényén. Idézi ugyan a kormánypropaganda róla szóló állításait, de ezek ügyesen inkább humoros vagy gúnyos demonstrációként jelentek meg, nem sértettségből. Kifejezetten jól ill

Hát így feslik majd fel a szövet. A NER szövete. Mint ahogy ennek az  ex-miniszterasszonynak a férje most hirtelen megvilágosodik és kiismeri Rogán Antalt.  Ez mindig igazán érdekes, kétségbeejtően gyakran visszatérő eleme a magyar történelemnek.  Magyar Péter helyi értékét az interjúja elején tett egyik megállapítása adja: "Soha kifele nem beszéltem.....van egy véd és dac szövetség..." Szinte semmit nem mondott, amit ne tudna bármelyik épeszű ember, már amennyi még maradt Magyarországon. Az az ő hozzáadott értéke és az teremt számára kiemelt pozíciót, hogy ő ebből a véd és dac szövetségből beszélt ki.  Nagyon helytálló ez a kifejezés, én a dacra helyezném a hangsúlyt mert abban van az a fajta rejtőzködés, amiben lehet tudni, hogy itt mi valami sötét dolgot csinálunk, amiből nincs kibeszélés.   Hát ezt járjuk azért körbe, mert egy ilyen vértelen diktatúrában éppen ekörül alakulhat a "kisnyilasok" későbbi megítélése. Nagyon figyelmesen végighallgattam ezt az interjút