A kis Valentinó
Jeles András 1979-es filmje nagyon ijesztő számomra. Rég nem láttam olyan filmet, ami ennyire eltalálta volna azt a hangulatot és megfogalmazta volna azokat a kétségeket, amik aktuálisann élnek bennem Magyarország kapcsán. Pedig, több mint 40 éve készült a film. Nem tudom sejtették-e, hogy ilyen jól fog öregedni. A kis Valentinó egy nagyon csúnya arcát mutatja a 70-es évek végi Magyarországának. 1979 azért is ikonikus időszak számomra, mert kb innentől vannak saját, összetettebb emlékeim az akkori világról és az akkori magyar társadalomról. 7 éves voltam akkor. Nemrég az "Átmenet" blog posztomban arról írtam, milyen érzékenyen megragad bennem, ahogy korok lassan csúsznak át egymásba és milyen romantikus, szelíd emlékeim vannak gyerekkorom Magyarországáról. A kis Valentinó, ha lehet, ennek az egész hangulatnak a tökéletes ellenpontozása. És ezért ül a film nagyon, mert ehhez az egyáltalán nem szerethető leíráshoz, amit Jeles András az avantgard előfutáraként elénk tesz, s