...és még annyit, hogy...

Megyek le, délelőtt, olyan 11 óra magasságában az uszodába...és a házunk oldalában látom, hogy egy idős néni térdepel a fúben. Mellette a segítője, egy fülöp szigeteki, vagy indonéz asszony, kétségbeesetten integet, hogy menjek segítsek neki.  Az első gondolatom az volt, hogy elesett szegény, fel kell majd emelni. Már azon törtem a fejem, hogy miképpen fogom ezt megoldani. Most szedték le a rögzítést az eltört jobb csuklómról. Jobb volt, míg fent volt, az embereknek nem jutott eszébe segítséget kérni egy törött kezű szerencsétlentől. De most már megint épkézláb férfi lettem és le is csaptak rám. Igaz magamtól is odamentem volna, olyan csepp volt az a néni, bal kézzel is simán felemelem. Ez volt a terv. De mire odaértem hozzájuk kiderült nem őt, hanem a csatornafedelet kell majd felemelnem. Ugyanis a néni nem elesett, hanem letérdelt oda és tapodtat sem volt hajlandó elmozdulni, amíg ki nem halássza a csatornába esett 1 dollárosát. Ahogy itt mindenki, ők is kevert kínai és angol nyelven

Itt a nyár, mármint itt mindig nyár van, de otthon még van értelme a mondatnak. Európában most van nyár. De nagyon úgy tűnik hamarosan ott is örökké nyár lesz. Illetve lesz egy régi nyár, meg lesz a mindent sivataggá perzselő hőség.  Nem tudom megjósolni, az általam olvasottakból megítélni a pontos várható következményeket. Pedig nem gondolom, hogy keveset olvasnék, tájékozódnék a témában. De akkora a zaj és olyan sok a bizonytalanság, hogy nagyon nehéz megmondani pontosan mi lesz. Egy biztos. Semmi sem lesz olyan, mint amilyen volt. Hogy ezt az ember okozza, a szennyező ipar, vagy a bolygó természetes ciklusa tulajdonképpen mindegy. A tényen, hogy minden megváltozik, nem változtat.  Amikor Észtországban éltem folyton azt hallottam, hogy őket (mármint az észak-európaiakat) fogja legkevésbbé érinteni a klímaváltozás. Talán még jó irányba is változnak a dolgok, több növény és állat él meg a most hideg és zord térségben, enyhül a levegő, elviselhetőbb lesz a klíma. Az emelkedő tengerszint

Lemondtak egy pódiumbeszélgetést Szingapúrban a szervezők, aminek a címe What's the difference between sex and gender és a témája ennek megfelelően a nemek és a gender téma lett volna. Nagyon érdekes számomra látni, hogy abban a három országban, aminek belelátok a viszonyaiba (Magyarország, Észtország és Szingapúr) hogyan csattannak el ugyanazok a témák nagyon más hasadások és hangsúlyok mentén.  Szóval nézzük mi történt Szingapúrban. A szervezők egy tudományos műhelyt (Science Center) képviseltek. A rendezvény önmagában nem került volna be a hírekbe (a bulvár szintű hírekbe, ahol a balesetek, botrányok vannak), de a lemondás már bekerült akkor, amikor a szervezők a közösségi média oldalukon elnézést kértek a nem megfelelően előkészített szervezésért és lemondták a rendezvényt.  Ilyesmire egyébként meglehetősen gyakran sor kerül Szingapúrban. Van egyfajta öncenzúra vagy valakik a számos hierarchikus lépcsőfok egyikéről leszólnak. Ez egyszerre igaz a corporate, vállalati kultúrára é

568 robot jutott Szingapúrban 10.000 emberi munkásra már 2019-ben is. Nem találtam újabb számot, de ez az arány valószínűleg azóta inkább nőtt, mert a COVID alaposan belendítette az automatizációt és azokat a megoldásokat, amik minimalizálják az emberi beavatkozást és kapcsolódásokat.  Ez a robot kutya például a Covid idején az emberek közötti távolságot felügyelte Ez a szám a második legmagasabb a világon, egyedül Dél-Koreában van arányaiban több robot a munkaerőpiacon.  Az ipari robotok a csúcstechnológiás iparágakban ma már természetesnek hatnak, az autógyárakban, a félvezetőgyártásban, de az itt szintén hasító biotechnológiai fejlesztések terén is. Rég nincs emberi vezetője a metrónak, algoritmusok irányítják a forgalmat, automatizált jelzőrendszerek lépnek működésbe a ha vihat közeledik.  Ezeknél sokkal látványosabb és futurisztikusabb, amikor az utcán jönnek szembe robotok. Az már tényleg Star Wars hatású amikor a bevásárlóközpontban hallkan dudorászva elsuhan mellettem egy tak

Most már több mint 10 éve folyamatosan Szingapúr a világ legdrágább városának számít, hol New York-kal holtversenyben, hol egyedül ülve a trónon az Economist Intelligence Unit’s (EIU) Worldwide Cost of Living index alapján.  A 2022-es lista Az Economist elemzése kitér az okokra is: 1. Magas infláció Olyan 6% körüli inflációs csúcs volt Szingapúrban 2022-ben. Ez a magyar adatokat nézve nevetségesnek hangzik, de érdemes figyelembe venni, hogy itt eleve magas árak emelkedtek átlagosan hat százalékkal. Amikor egy 100 forintos termék emelkedik 6%-kal az 6 forintos többletkiadást jelent, de egy olyan országban ahol ugyanaz a termék 10 forint volt, ott 20%-os infláció is csak 2 Ft többletkiadást jelent.  2. Az erős valuta A szingapúri dollár nagyon erős, köszönhetően a hatalmas (más valutában tartott) megtakarításoknak, a folyamatos költségvetési többletnek és a kiegyensúlyozott, bivalyerős gazdasági fundamentumoknak. Az erős valutának egy technikai hatása is van, az ilyen indexekben mindig á

Dél-Koreában súlyos krízisben van az egészségügyi ellátás. Most éppen az orvosok tüntetnek a magasabb bérekért a kormánnyal elég súlyos konfliktusba kerülve. Szingapúrban egyelőre nincs ilyen feszültség, azonban a hiány itt is nagyon komoly gondokat okoz, ahogy az egész világon tulajdonképpen.  Zajlik egy globális verseny a képzett egészségügyi személyzetért és azokban az országokban, ahol a kormány igyekszik lépést tartani az idősödés ütemével és a meredeken emelkedő egészségügyi költségekkel komoly lépéseket tesznek a helyzet megoldásáért .  Szingapúrban tegnap jelentették be, hogy a jövőben 29.000 regisztrált ápoló 4-6 éves ciklusokban összesen $100000 (olyan 26,6 millió forint) fizetéskiegészítést fog kapni egy ún. retention scheme keretében. Ez valami olyamit jelent, hogy megtartási szisztéma, de ez magyarul bénán hangzik. Arról van szó, hogy ezzel a jövedelem kiegészítéssel akarják megtartani a már meglévő egészségügyi személyzetet és újakat verbuválni belföldről és globálisan. 

Régóta készülgetek egy Malajziával foglalkozó bejegyzéssel, pontosabban egy az ottani irgalmatlan korrupcióról szólóval. Habár nem akarok Magyarországgal foglalkozni ez a cikk is erősen áthallásosan készül.  De most berobbant a bomba, és nem is Malajziában, hanem Szingapúrban. Olyan erővel, ami feleslegessé tesz minden áthallást, mert dübörög az egész történet.  A hazai (mármint magyar) jobboldal álom és mintaországában Szingapúrban ma kezdődött meg (az egyébként hónapok óta csak óvadék ellenében szabadlábon lévő) szállítási miniszter bírósági pere, amiben 27 vádpontban citálták bíróság elő, többek között korrupció és hivatali visszaélés vádjával.  Hónapokig ment a titkolódzás, nem lehetett tudni mivel vádolják az egyébként indiai születésű (és származású) minisztert és letartóztattak egy maláj illetőségű (etnika hátterét tekintve kínai) ismert üzletembert is, aki ingatlanban utazik és a nevéhez kötődik a Forma-1es futam Szingapúrba hozatala is. A letartóztatások éppen a tavalyi futam

Nem túl messzire.  Írtam már egy párszor, hogy Magyarország azért nem nagy hír Szingapúrban, mert önsorsrontó idiótákért Dél-Kelet Ázsiában sem kell messzire menni. A napokban a brüsszeli zsarolás okán azonban többször bekerült a helyi hírekbe. Nem volt jó érzés látni, hogy Magyarország (és nem Orbán) azzal pörög a hírekben, hogy nyíltan zsarolja az Európai Uniót 10 milliárd eurós támogatást kicsikarva. Az itteni kommentárokban (azt hiszem a Politico-ra hivatkozva) az is elhangzott, hogy ez könnyen lehet, hogy az EU Bizottság vezetőinek állásába fog kerülni a jövő évi választáson. Azzal, hogy ilyen ócska trükkel sarokba lehetett őket szorítani azzal az alkalmatlanságukat bizonyították be. Ezt így fehéren-feketén olvasom a hírekben Szingapúrban.  Hogy kontextusba helyezzem ezt a megjegyzést, összeszedtem, hogy errefelé, hogyan kezelik az ilyen jómadarakat.  Malajzia és Indonézia, Szingapúr két közvetlen szomszédja tulajdonképpen a kezdetektől (az 1965-ös függetlenné válástól) ahol tud a

A 2022-es PISA felmérések Európa számára döbbenetes eredményeket hoztak. A korábban éllovas északi országok eredményei rendre bezuhantak míg a NER megjelenése óta szabadesésben romló magyar teljesítmények inkább stagnálni látszanak. A magyar vonatkozásokról elég világos összefoglalást adott Radó Péter oktatáskutató . Én ezt a magam észt és szingapúri tapasztalataival kiegészítve szeretném egy tágabb összefüggésbe helyezni. Vettem a fáradtságot, hogy a magyar interpretációk mellett megnéztem Észtországban és Szingapúrban miképpen értelmezték a most megjelent eredményeket.  Észtország, ami a korábbi felmérések során nemcsak felzárkózott a finn eredményekhez, hanem legutóbb már túl is szárnyalta azokat, a 2022-es eredményeket egyértelműen visszaesésként értékelte azt kiemelve a szalagcímekben , hogy globálisan a korábbi harmadik helyről a negyedikre esett vissza. Az ő perspektívájukból tehát egy elit pozícióból való visszaesés történik. Amolyan győztesek, dobogósok kommunikációja ez, lem

Feltűnt nekem, hogy Szingapúrban nem látni részeg embereket. Ez persze így nem pontos, mert itt is van vígalmi, vagy szórakozónegyed és a város tele van beülős helyekkel, ahol minden péntek és szombat este iszonyatos tömegek vannak és nem kólát isznak.  A kocsma...az utasellátó szintű talponálló, a délelőtt 10-kor már matarészeg szaki nem része itt az utcaképnek. Hiányoznak a füstös bárok is, az a depresszív hangulata az éjszakai életnek, ami annak idején annyira jellemző volt Budapestre. Halk zongora, két konyakkal és egy kávéval még az öngyilkosság előtt pár perccel. Csak az menti meg az embert, hogy oda még egy ciginek be kell férnie.  Ez a hangulat, ez abszolút nincsen.  Először azt hittem a gazdagság teszi. Multik uralta fogyasztói társadalom. Itt nem kávé-konyak, hanem Heineken, Guiness meg Jack Daniels vonalon haladnak, patikatiszta ír pubokban. Ez így is van, abszolút létezik ez a letisztult, kilúgozott változata az éjszakai életnek, ami ugyanúgy része a magamutogató anyagias v

 Hosszú kihagyás után csináltam megint egy gyümölcs kipróbálós videót a Youtube csatornámra. Úgy van nekem Youtube csatornám, hogy egy-másfél éves kihagyásokkal eszembe jut, van kedvem kitenni pár videót aztán megint rá se nézek. Hát ez is úgy készült, hogy hirtelen eszembe jutott.  Nem rendelésre csinálom, nem kér enni, nincs határideje, se koncepciója. Pár év távlatából visszanézve párat rájöttem milyen jó naplózása ez az életemnek, és hirtelen kedvem lett csinálni megint egyet. De szerkesztgetni már nincs időm, csak megnyomom a gombot aztán menjen.  Igazából elég sok hasonló videót csináltam már: - Ausztrál mogyoró - Pomelo -  Csillaggyümölcs -  Custard Apple - cukoralma -  Dragon Fruit - Sárkány Gyümölcs -  Longan - sárkányszem -  Ausztrál fekete szilva -  Maláj dinnye - A reggeli -  Mochi -  Koreai dinnye (Korean Golden Melon) -  Kínai körte

 Egy évet adtam magamnak, és most még csak a félúton vagyok túl. Ezért ez csak amolyan beszúrt megjegyzés. Miután tavaly év végén kórházba kerültem szívproblémákkal, gyökeresen megváltozott az életem. Nem tudom ma már, hogy az egészségi állapotom miatti ijedtség (rendesen halálfélelmem volt), vagy anyagi megfontolások miatt (Szingapúrban nagyon sokba tud kerülni egy súlyos betegség), de januárban úgy vágtam neki az új évnek, hogy valamit itt nagyon másképpen kell csinálni.  Életemben először gyógyszereket szedek. Nekem csak a nagyapámról meg időközönként más családtagjaimtól és azokból az időkből, amikor pszichiátrián dolgoztam vannak olyan emlékeim, hogy emberek napi menetben, szépen kiadagolva szedik a gyógyszereiket. Dobozból, zacskóból, ami kézrejön.  Én zacskóból, itt a kórház gyógyszertárában szépen névre szóló kis tasakokban gyógyszerfajtánként kiadagolják. Egy havi adagot szoktam előre megvenni, megrendelem az interneten és szépen bebattyogok érte. Négy megálló busszal. Vérnyom