...és még annyit, hogy...

Meglepő volt számomra, amikor előszőr szembesültem azzal, hogy Szingapúr folyamatos fejlődésének egyik (de nem egyetlen) motorja az állandó szorongás. Szorongás attól, hogy a megszerzett pozíció, gazdagság, jólét elveszik.  Mert magamtól azt gondoltam, hogy egy bizonyos fejlettségi és jóléti szint az megnyugvással, egyfajta elégedettséggel jár. De nem ez a helyzet. Miközben Szingapúr szinten minden elképzelhető mutatóban toronymagasan kiemelkedik a dél-kelet ázsiai régióban, explicit módon elhangzik kormányzati érvelésekben, interjúkban, elemzésekben, hogy a megszerzett pozíciókat nagyon könnyen elveszítheti. Csak a folyamatos kemény munka és az állandó megújulás biztosíthatja azt.  Az új TUAS-i kikötő építésének példája érzékletesen szemléletette számomra ezt az előremenekülési stratégiát, az állandó versenyt és annak részeként a folyamatos fejlesztéseket.  Szingapúr stratégiai jelentőségét az adja, hogy a világkereskedelem áruforgalmának mintegy 30%-a zajlik a Malaka szoroson kereszt

Megkérdeztem a 12 éves lányomat, aki Szingapúrban jár általános iskolába, hogy miképpen szabályozzák a mobiltelefon használatot az iskolában? Azt magamtól is tudom, hogy nem lehet mobiltelefont használni, mert emlékszem benne volt a szabályokban és onnan is, hogy a lányomat sose lehet elérni reggel nyolc és délurán fél kettő között a telefonján. Mobiltelefonja, itt is minden gyereknek van (olyan 8 éves kortól jellemzően) és nem lehet őket leakasztani róla. Mondjuk éppenséggel a szüleiket sem.  Szóval a válasz az, hogy Szingapúrban nem használhatják a gyerekek a mobiltelefonjukat iskolaidő alatt, azonban a telefonok náluk vannak, nem szedik el tőlük. Ha úgy érzik fel kell hívniuk a szüleiket vagy bármit el kell intézniük telefonon, akkor erre lehetőségük van a central office (központi iroda) nevű helyiségben, ami egy tanári, adminisztrációs helyiség (tanulmányi osztály?) és recepció egyszerre. Itt használhatják a telefonjukat vagy ha nincs, a vonalas készüléket használva felhívhatják a

Jelentős szociális támogatásokat jelentett be a szingapúri kormány. Pontosabban az új szingapúri miniszterelnök, aki alig egy hónapja vette át az ország irányítását.  A "Major reset" of policies and mindset jelmondattal felvezetett intézkedések valóban nagy fordulatot jelentenek, elsősorban a lakosság támogatása terén.  Például eddig nem létezett munkanélküli segély/járadék az országban, a kormány az öngondoskodást preferálta és a továbbképzéseket, átképzéseket, elhelyezkedést segítő szolgáltatásokat támogatták inkább. Most maximum 6 hónap időtartamra havi $6000 támogatást kaphatnak azok, akik önhibájukon kívül (például leépítések következtében) elveszítik állásukat és csatlakoznak valamelyik átképzési programhoz illetve igénybe veszik karrier coach-ok szolgáltatásait. Havi $6000 az mai árfolyamon olyan 1,6 millió forint, és ha teljes összeget nézzük: $36000 az majdnem 10 millió (9,8 millió) forintnak megfelelő összeg. Az Szingapúrban is nagy pénz. (Update: időközben megjele

Megyek le, délelőtt, olyan 11 óra magasságában az uszodába...és a házunk oldalában látom, hogy egy idős néni térdepel a fúben. Mellette a segítője, egy fülöp szigeteki, vagy indonéz asszony, kétségbeesetten integet, hogy menjek segítsek neki.  Az első gondolatom az volt, hogy elesett szegény, fel kell majd emelni. Már azon törtem a fejem, hogy miképpen fogom ezt megoldani. Most szedték le a rögzítést az eltört jobb csuklómról. Jobb volt, míg fent volt, az embereknek nem jutott eszébe segítséget kérni egy törött kezű szerencsétlentől. De most már megint épkézláb férfi lettem és le is csaptak rám. Igaz magamtól is odamentem volna, olyan csepp volt az a néni, bal kézzel is simán felemelem. Ez volt a terv. De mire odaértem hozzájuk kiderült nem őt, hanem a csatornafedelet kell majd felemelnem. Ugyanis a néni nem elesett, hanem letérdelt oda és tapodtat sem volt hajlandó elmozdulni, amíg ki nem halássza a csatornába esett 1 dollárosát. Ahogy itt mindenki, ők is kevert kínai és angol nyelven

Itt a nyár, mármint itt mindig nyár van, de otthon még van értelme a mondatnak. Európában most van nyár. De nagyon úgy tűnik hamarosan ott is örökké nyár lesz. Illetve lesz egy régi nyár, meg lesz a mindent sivataggá perzselő hőség.  Nem tudom megjósolni, az általam olvasottakból megítélni a pontos várható következményeket. Pedig nem gondolom, hogy keveset olvasnék, tájékozódnék a témában. De akkora a zaj és olyan sok a bizonytalanság, hogy nagyon nehéz megmondani pontosan mi lesz. Egy biztos. Semmi sem lesz olyan, mint amilyen volt. Hogy ezt az ember okozza, a szennyező ipar, vagy a bolygó természetes ciklusa tulajdonképpen mindegy. A tényen, hogy minden megváltozik, nem változtat.  Amikor Észtországban éltem folyton azt hallottam, hogy őket (mármint az észak-európaiakat) fogja legkevésbbé érinteni a klímaváltozás. Talán még jó irányba is változnak a dolgok, több növény és állat él meg a most hideg és zord térségben, enyhül a levegő, elviselhetőbb lesz a klíma. Az emelkedő tengerszint

Lemondtak egy pódiumbeszélgetést Szingapúrban a szervezők, aminek a címe What's the difference between sex and gender és a témája ennek megfelelően a nemek és a gender téma lett volna. Nagyon érdekes számomra látni, hogy abban a három országban, aminek belelátok a viszonyaiba (Magyarország, Észtország és Szingapúr) hogyan csattannak el ugyanazok a témák nagyon más hasadások és hangsúlyok mentén.  Szóval nézzük mi történt Szingapúrban. A szervezők egy tudományos műhelyt (Science Center) képviseltek. A rendezvény önmagában nem került volna be a hírekbe (a bulvár szintű hírekbe, ahol a balesetek, botrányok vannak), de a lemondás már bekerült akkor, amikor a szervezők a közösségi média oldalukon elnézést kértek a nem megfelelően előkészített szervezésért és lemondták a rendezvényt.  Ilyesmire egyébként meglehetősen gyakran sor kerül Szingapúrban. Van egyfajta öncenzúra vagy valakik a számos hierarchikus lépcsőfok egyikéről leszólnak. Ez egyszerre igaz a corporate, vállalati kultúrára é

568 robot jutott Szingapúrban 10.000 emberi munkásra már 2019-ben is. Nem találtam újabb számot, de ez az arány valószínűleg azóta inkább nőtt, mert a COVID alaposan belendítette az automatizációt és azokat a megoldásokat, amik minimalizálják az emberi beavatkozást és kapcsolódásokat.  Ez a robot kutya például a Covid idején az emberek közötti távolságot felügyelte Ez a szám a második legmagasabb a világon, egyedül Dél-Koreában van arányaiban több robot a munkaerőpiacon.  Az ipari robotok a csúcstechnológiás iparágakban ma már természetesnek hatnak, az autógyárakban, a félvezetőgyártásban, de az itt szintén hasító biotechnológiai fejlesztések terén is. Rég nincs emberi vezetője a metrónak, algoritmusok irányítják a forgalmat, automatizált jelzőrendszerek lépnek működésbe a ha vihat közeledik.  Ezeknél sokkal látványosabb és futurisztikusabb, amikor az utcán jönnek szembe robotok. Az már tényleg Star Wars hatású amikor a bevásárlóközpontban hallkan dudorászva elsuhan mellettem egy tak

Most már több mint 10 éve folyamatosan Szingapúr a világ legdrágább városának számít, hol New York-kal holtversenyben, hol egyedül ülve a trónon az Economist Intelligence Unit’s (EIU) Worldwide Cost of Living index alapján.  A 2022-es lista Az Economist elemzése kitér az okokra is: 1. Magas infláció Olyan 6% körüli inflációs csúcs volt Szingapúrban 2022-ben. Ez a magyar adatokat nézve nevetségesnek hangzik, de érdemes figyelembe venni, hogy itt eleve magas árak emelkedtek átlagosan hat százalékkal. Amikor egy 100 forintos termék emelkedik 6%-kal az 6 forintos többletkiadást jelent, de egy olyan országban ahol ugyanaz a termék 10 forint volt, ott 20%-os infláció is csak 2 Ft többletkiadást jelent.  2. Az erős valuta A szingapúri dollár nagyon erős, köszönhetően a hatalmas (más valutában tartott) megtakarításoknak, a folyamatos költségvetési többletnek és a kiegyensúlyozott, bivalyerős gazdasági fundamentumoknak. Az erős valutának egy technikai hatása is van, az ilyen indexekben mindig á

Dél-Koreában súlyos krízisben van az egészségügyi ellátás. Most éppen az orvosok tüntetnek a magasabb bérekért a kormánnyal elég súlyos konfliktusba kerülve. Szingapúrban egyelőre nincs ilyen feszültség, azonban a hiány itt is nagyon komoly gondokat okoz, ahogy az egész világon tulajdonképpen.  Zajlik egy globális verseny a képzett egészségügyi személyzetért és azokban az országokban, ahol a kormány igyekszik lépést tartani az idősödés ütemével és a meredeken emelkedő egészségügyi költségekkel komoly lépéseket tesznek a helyzet megoldásáért .  Szingapúrban tegnap jelentették be, hogy a jövőben 29.000 regisztrált ápoló 4-6 éves ciklusokban összesen $100000 (olyan 26,6 millió forint) fizetéskiegészítést fog kapni egy ún. retention scheme keretében. Ez valami olyamit jelent, hogy megtartási szisztéma, de ez magyarul bénán hangzik. Arról van szó, hogy ezzel a jövedelem kiegészítéssel akarják megtartani a már meglévő egészségügyi személyzetet és újakat verbuválni belföldről és globálisan. 

Régóta készülgetek egy Malajziával foglalkozó bejegyzéssel, pontosabban egy az ottani irgalmatlan korrupcióról szólóval. Habár nem akarok Magyarországgal foglalkozni ez a cikk is erősen áthallásosan készül.  De most berobbant a bomba, és nem is Malajziában, hanem Szingapúrban. Olyan erővel, ami feleslegessé tesz minden áthallást, mert dübörög az egész történet.  A hazai (mármint magyar) jobboldal álom és mintaországában Szingapúrban ma kezdődött meg (az egyébként hónapok óta csak óvadék ellenében szabadlábon lévő) szállítási miniszter bírósági pere, amiben 27 vádpontban citálták bíróság elő, többek között korrupció és hivatali visszaélés vádjával.  Hónapokig ment a titkolódzás, nem lehetett tudni mivel vádolják az egyébként indiai születésű (és származású) minisztert és letartóztattak egy maláj illetőségű (etnika hátterét tekintve kínai) ismert üzletembert is, aki ingatlanban utazik és a nevéhez kötődik a Forma-1es futam Szingapúrba hozatala is. A letartóztatások éppen a tavalyi futam

Nem túl messzire.  Írtam már egy párszor, hogy Magyarország azért nem nagy hír Szingapúrban, mert önsorsrontó idiótákért Dél-Kelet Ázsiában sem kell messzire menni. A napokban a brüsszeli zsarolás okán azonban többször bekerült a helyi hírekbe. Nem volt jó érzés látni, hogy Magyarország (és nem Orbán) azzal pörög a hírekben, hogy nyíltan zsarolja az Európai Uniót 10 milliárd eurós támogatást kicsikarva. Az itteni kommentárokban (azt hiszem a Politico-ra hivatkozva) az is elhangzott, hogy ez könnyen lehet, hogy az EU Bizottság vezetőinek állásába fog kerülni a jövő évi választáson. Azzal, hogy ilyen ócska trükkel sarokba lehetett őket szorítani azzal az alkalmatlanságukat bizonyították be. Ezt így fehéren-feketén olvasom a hírekben Szingapúrban.  Hogy kontextusba helyezzem ezt a megjegyzést, összeszedtem, hogy errefelé, hogyan kezelik az ilyen jómadarakat.  Malajzia és Indonézia, Szingapúr két közvetlen szomszédja tulajdonképpen a kezdetektől (az 1965-ös függetlenné válástól) ahol tud a

A 2022-es PISA felmérések Európa számára döbbenetes eredményeket hoztak. A korábban éllovas északi országok eredményei rendre bezuhantak míg a NER megjelenése óta szabadesésben romló magyar teljesítmények inkább stagnálni látszanak. A magyar vonatkozásokról elég világos összefoglalást adott Radó Péter oktatáskutató . Én ezt a magam észt és szingapúri tapasztalataival kiegészítve szeretném egy tágabb összefüggésbe helyezni. Vettem a fáradtságot, hogy a magyar interpretációk mellett megnéztem Észtországban és Szingapúrban miképpen értelmezték a most megjelent eredményeket.  Észtország, ami a korábbi felmérések során nemcsak felzárkózott a finn eredményekhez, hanem legutóbb már túl is szárnyalta azokat, a 2022-es eredményeket egyértelműen visszaesésként értékelte azt kiemelve a szalagcímekben , hogy globálisan a korábbi harmadik helyről a negyedikre esett vissza. Az ő perspektívájukból tehát egy elit pozícióból való visszaesés történik. Amolyan győztesek, dobogósok kommunikációja ez, lem