Idén mi lesz majd 1956-ban?
Mi van ha átírják a könyveket megint? Tettem fel ezt a kérdést 13 évvel ezelőtt, ennek a blognak egy előző változatában. Ma már tudom a választ. Semmi. Olyan értelemben semmi, mint amikor egy kupac trágyára ráraksz mégegy vödörrel. Mi lenne? Szar... Ma már úgy szól ez a mondat: hát persze, hogy átírják a könyveket megint. De már könyvek sincsenek, a Facebookon megy posztokban, elejtett nyilatkozatokban, a lakájmédián keresztülfuttatva. Nincs idő a nyomdára várni, mert a tempó is felgyorsult. Akár egy napon belül változik a helyzet. Nem a jövő, az változatlanul elérhetetlen. De a múlt, azt nagy sikerrel érjük el újra és újra. Nem tudom van-e még ország Európában, ami ilyen vehemens erővel építi, alakítja, írja majd átírja a múltját. Nálunk az innováció az a múlt megújítása. Sosem látott távlatok vannak mögöttünk. Higyjétek el, előttünk fényes múlt áll. Posztmodern múlt, ami minden nap megújul, újradefiniálja magát. Az voltál aki akarsz, csak akarnod kell. Még minden lehettél régebben