A mesterséges intelligencia és a felsőoktatás
![Image](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyKccqYmibsmdQubgBvCInLweiyMER6Gz-ebs4ajtujIjdyth7w25YYc5P_7p-UdwcIeiq0U7KjUDrf5odTQH66X7E6PWmwqijMyC30ezr5tAK1rINZxSY4mG_-xcZRDlU7Yec6iCRGqHueKkfBenR-OyztOfEPrAOIftFptkRXQ4zkHPgsQP6_K9njQ/w640-h480/1.jpg)
Tegnap arról írtam egy bejegyzést, hogy milyen vita zajlik a mesterséges intelligencia és az annak segítségével létrehozott műalkotások szerzői joga körül . Ma a témában zajló másik fontos diskurzusról akarok írni, arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon alakítja át az egyetemi számonkérések rendszerét, sőt a felsőoktatás egészét. A ChatGPT berobbanásával ismét fellángolt a vita arról, hogy mennyire működnek az egyetemi számonkérés rendszerei az új technológiák megjelenésével. Ez a vita nem az AI-val kezdődött. Évtizedek óta van diskurzus arról mit kell megtanulni és mihez lehet használni mondjuk a függvénytáblázatot. Másik példa, ami a 80-as évek óta velünk van (tehát több mint 40 éve), hogy lehet-e számológépet használni órán, vagy tessék kockás füzetben kézzel (fejben) levezetni az egyenletet. Én műszaki szakközépiskolában tanultam a 80-as évek második felében és nekünk még szakrajz órán, hatalmas rajzolótáblák fölött görnyedve kellett egy-egy rajzot beadni. 15-20 órá