Az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás II.
![Image](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCQ1OXDznOF3uZbYNXCJ8M-eZFHiKLTozzZq7FPD9jU_SBFQ7PG9btPoct5eFnHAxdhAGvbN1RMitMHi3Y_vQ8AFXQp-invIZJPfe6OyUq1AUytqWmwfLYJmrdcEEMzTuPuItGWHKg5GKhnlhxBbRAohPOvJ0VkcA3-oPSrOUz-1GKRRduNOoSiuKcKQ/w640-h474/2.jpg)
Az előző bejegyzés az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás szélesebb kontextusát mutatta be és már ott is igyekeztem kiemelni a történtek idődimenzióját, hangsúlyozva azt, hogy milyen hihetetlenül gyorsan történt minden. forrás Most az időt méginkább kiemelem és a Magyar Néphadsereg felkészülésének lépéseit veszem sorra, M. Szabó Miklós nagyszerű tanulmánya alapján. Ahogy azt az előző bejegyzés végén írtam Kádár János 1968 július 15-én mondott igent a csehszlovákiai beavatkozásban történő magyar részvételre. Két nappal később, 1968 július 17-én Mihail Kazakov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek (VSZ EFE) törzsfőnöke – aki egyúttal a „Šumava”-gyakorlat – törzsfőnöke is volt, 1968. július 17-én 18.37-kor sürgős értesítést küldött a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének (MN VKF), miszerint a Szovjet Posta kérte a Magyar Postától három telefon- és két géptávíró-hírcsatorna létesítését Budapest és Legnica (Wrocławtól 90 km-re nyugatra, a szovjet Északi