...és még annyit, hogy...

A cikk első része itt megtekinthető:  Szingapúr és az AI: hogyan lett a városállam a mesterséges intelligencia egyik globális kísérleti laboratóriuma? Hát ezeket a rendszereket aztán valakinek működtetnie és folyamatosan fejlesztenie is kell. Itt kerül előtérbe az oktatás szerepe, ugyanis Szingapúr nem úgy képzeli ezt az egészet, hogy ideköltözik pár világcég, a fenekük alá tolnak mindent és a befizetett adón keresztül (tovább) gazdagszik az ország. Szingapúr első kézből akar profitálni a jelen idejú fejlesztésekből, kész arra, hogy bátran a kísérletezés, és modellezés terepévé váljon, azonban fokozatosan a maga képére is alakítja az elérhető csúcstechnológiát és gondot fordít arra is, hogy a helyi lakosság képessé váljon ezeknek használatára, működtetésére és egyre inkább fejlesztésére is. Érdekes módon az oktatással kapcsolatos stratégia Szingapúrban nem az, hogy külön AI tantárgyat vezetnek be az oktatási rendszer különböző szintjein. Az alapelv nagyjából így foglalható össze: L...

 Olyan időket élünk, amikor az oktatás egyre több területen válik inkább valami közös felfedezéssé, és már rég nincs arról szó, hogy meglévő és főleg szilárd tudás átadása történne. Igy élem meg a mesterséges intelligencia, illetve annak használatának az oktatását is itt Szingapúrban.  Az mindenesetre tény, és hagy kezdjem ezzel. Szingapúr nagyon határozottan elfogadja, magához öleli és azonnal teljes széltében alkalmazza a mesterséges intelligenciához kapcsolható új technológiákat. Ez számomra nem meglepő, ha másért nem a FOMO jelenség miatt, az országra amúgy is jellemző, hogy nincs az az innovációs vonat, amiről le szeretne maradni. Legalábbis, ami a technológiai, pénzügyi és üzleti innovációkat illeti.  Habár Szingapúrt nem tekintjük a mostani AI forradalom egyik bölcsőjének, egyik ismert nagy modell sem innen nőtte ki magát, mégis sokkal többről van szó annál, mint, hogy egy gyors korai alkalmazója lenne a fejlett technológiáknak csupán. A mesterséges intelligenciáva...