...és még annyit, hogy...

Tegnap írtam egy bejegyzést Sri Lankáról, az ottani gazdasági és politikai krízis azon elemeit kiemelve, amelyek ijesztően hasonlítanak a magyar állapotokhoz. Röviden említem ott a nagy nekilendüléssel elkezdett aztán igen gyorsan abbahagyott zöld forradalmat a mezőgazdaságban. Most ezt szeretném egy kicsit közelebbről körbejárni, mert szerintem nagyon tanulságos a történet.  Sri Lanka nemrégiben elüldözött elnöke 2019-es megválasztásakor többek között azt ígérte választóinak, hogy a mezőgazdaság gyökeres megreformálásával 10 év alatt áttérnek a teljesen organikus gazdálkodásra.  Szezonja van most az ilyen bátor vállalkozásoknak, hiszen látjuk, hogy a világ egy másik sarkában El Salvador a Bitcoint tette hivatalos fizetőeszközzé, a korábbi Fülöp-Szigeteki elnök úgy vágott neki a drogproblémák megoldásának, hogy kvázi engedélyezte a drogdealerek likvidálását az utcán, de egész nyugodtan ideorolhatjuk a brazil elnök erdőírtásait vállalkozásfejlesztésként eladva és kis hazánk unortodox n

Sri Lanka nagyon messze van. A távolság nem csak földrajzi és kulturális értelemben hatalmas, egészen mások a geopolitikai és a gazdaságföldrajzi összefüggeséek. Az India déli csücskénél lévő ország egészen más nemzetközi környezetbe integrálódik, szóval a "varsói gyors" szófordulat lecserélése sri-lankai gyorsra erős túlzásnak tűnik. Az is, ha a teljes képet nézzük, és a tisztánlátás kedvéért, egy következő posztban külön fogom tárgyalni a sri lankai gazdasági és politikai krízis azon elemeit, amik nem öszzevethetők a magyar viszonyokkal. Viszont megengedem magamnak az összehasonlítást azért, mert vannak olyan elemek, amik egy nálunk is jól ismert politikai gondolkodásmódot és hozzállást tükröznek és ez a gondolkodás és viselkedésmód bizony akkor is ugyanaz ha még a nap is más szögben süt arrafelé. Ebben a bejegyzésben kizárólag erre a hasonlóságra fogok korlátozódni. Bejárták a világsajtót azok a fényképek, amik a sri lankai elnöki palotát elfoglaló és ottani medencében pik