Választások Szingapúrban

Parlamenti választások voltak tegnap Szingapúrban. Az első, amit személyesen is volt alkalmam végigkísérni. Szavazni nem szavazhattam, mert állandó letelepedési engedéllyel ugyanolyan jogok illetnek meg, mint az állampolgárokat, de szavazni nem szavazhatok. 

Ezért aztán nem is követtem az eseményeket teljes gőzzel, és itt se fogom fárasztani magam részletes elemzésekkel, gondosan utánajárt számokkal. A Financial Times-tól, a helyi lapokig alaposan feldolgozta a sajtó. 


Edgar Su/Reuters

A magam benyomásait írom le. Ez már a harmadik ország, amiben élek és óhatatlanul összehasonlítom a magyar, észt és szingapúri élményeimet. A legtöbb tekintetben az itteni választások az észthez hasonlítottak. 

Ha nem figyeltem volna azért fél füllel oda, ez a választás úgy is elmehetett volna a fülem/fejem mellett, hogy észre se veszem. Voltak kint plakátok, a legfeltűnőbb talán az volt, hogy a Park Connectorok dzsungellel ölelt futó útvonalán is ki voltak téve politikai pártok jelöltjeinek a plakátjai. Abból a szempontból persze nem furcsa, hogy nem esős napokon nagyon sokan futnak, bicikliznek vagy gyalogolnak erre. 

A plakátok egyébként azok a lámpaoszlopokról lógó, kisebb poszterek voltak. Óriásplakátok nem nagyon voltak jellemzőek, én legalábbis nem láttam őket. 

Szingapúrnak közel hatmillió (5.7 millió) lakosa van, de mindössze mintegy 2.5 millió ember jogosult szavazásra, a többiek kiskorúak, állandó letelepedési engedéllyel bírók, vagy valamilyen munkavállalási vízummal vannak itt. Talán ennek köszönhető, hogy habár voltak politikai gyűlések, azok nem tízezres tömeg rendezvények hanem sokkal inkább helyi kerületi kisközösségek gyűlései voltak. Általában az egész választási rendszer egyébként is a városállam kerületeinek egyéni képviselőire épül, a 97 képviselői hely többsége választókerülethez kötött egyéni képviselői mandátum. 

Hogy spoilerezzek, ebből a 97 helyból tegnap 82 helyett elvitt az 1959 óta (mert már az 1965-ös függetlenség kivívása előtt is voltak helyi választások) zsinórban megszakítás nélkül nyerő PAP (People's Action Party) kormánypárt. 

Nincs itt semmi látnivaló, Belorusz tempó mondhatnánk, és mondják/írják is sokan a nyugati sajtóban. Milyen kár, hogy nem igaz. Én azt bátran ki merem állítani, hogy ez a választás sem meghekkelve, sem megriggelve nem volt, de azt is, hogy gerimandinerezéssel, parasztvakító osztogatással és a párt és állam határainak gyengéd összemosódásával ugyanúgy játszanak itt is, mint ma már szinte bárhol máshol. (Ok ha már Észtországot említettem, ott ez azért nem, vagy csak nagyon észrevétlenül jellemző). 

Az én benyomásom a felszínes megítéléssel (erőfölényben lévő antidemokratikus puha diktatúra) szemben az, hogy úgy (és azért) nyert a kormánypárt nagy fölénnyel, mert éppenséggel az ellenzék mutatta inkább a ma már korszellemnek tekinthető populista politizálás jeleit. És ez nagyon szembeötlő volt számomra.

Először az tűnt fel, hogy a helyi közösségi média influenszerek az ellenzéki tartalmakat ekézik. Megafon mondhatnánk, biztosan lefizette őket a kormánymédia. Lehet, de akkor olyan tartalmak mentén tették, amivel magam is egyetértek nem kell fizetni érte, hogy egyetértsek vele. 

A hozzáértés kiváltása "aztakurvahandabandázással". Szingapúr egyik nagyon szimpatikus vonása számomra, hogy itt nagyon sok a tanult, képzett ember, akiknek füle van (és türelme, ideje meg nincs) a süketelésre. Most anélkül, hogy belemerülnék a helyi adók, juttatások és viszonyok rendszerébe csak azt emelem ki, hogy itt az ellenzéknek van egy tenyeres-talpas jellege, ami önmagában nem baj, amolyan Munkáspárt (véletlenül a legnagyobb ellenzéki párt neve tényleg ez).....de hogy egy értelmes mondatot ne tudjanak angolul (és sokan az anyanyelvükön se) összerakni az itt nagyon nem megy. Tele van a tik-tok vicces videókkal arról, hogy felhívják a képviselőjelölt figyelmét szavak jelentésére, hogy az angolban az L és az R betúk nem felcserélhetők vagy hogy tárgyi tévedés van az elmondottakban.

Az osztogatás elhangzik mint a kormányzat felé szóló bírálat és mitagadás a COVID óta, Szingapúrban sosem látott mértékű lakossági juttatások vannak, de azt is érdemes megjegyezni, jelenleg több nemzetközi rangsor szerint ez a világ legdrágább városa. Mindezzel megint pusztán azért nem foglalkoznék most többet (pedig érdekes téma), mert az ellenzék miközben élesen bírálja és politikai haszonleséssel vádolja a kormányt a bőkezű lakossági juttatások miatt leghangosabb kampányprogramjuk általában az, hogy egy új kormánynak azonnal hozzá kéne nyúlnia Szingapúr mesés megtakarításaihoz.

Hogy ennek mértékét érzékeltessem, a három hatalmas állami ellenőrzés alatt álló befektetési alapban annyi pénz van, hogy abból a teljes országot a nulláról újra fel lehetne építeni (ezt a célt szolgálja az alap, ha egyszer erre háború, katasztrófa vagy költözés miatt sor kerülne), illetve ha minden háztartásnak havonta 10.000 szingapúri dollár (kb. 2,7 millió forint mai áron) juttatást adnának, akkor az 10 évig nagyjából kitartana. 

Az ellenzéki narratíva tehát az, hogy emelkednek a megélhetési költségek, magas (5% körül volt a csúcson) az infláció, és a kormány a behívott "tehetségekkel" és nem a bennszülött lakossággal törődik, miközben irdatlan megtakarításon ül, ami ráadásul évente növekszik. A szingapúri költségvetés általában minden évben pozitív egyenleggel zár, idén a bevételek a GDP majdnem 1%-val (6,8 milliárd dollár) haladják meg a kiadásokat. 

A harmadik ezeknél talán sokkal fontosabb dimenzió, hogy a kormánypárt az, ami zéró toleranciával viseltet nem csak a rasszizmus akár legkisebb megnyilvánulása felé, hanem alapjában az identitás alapú és a "negatív" politikai kampányok irányába is. Most ezt azért emésszük egy fél percig (nekem legalábbis kellett) abban a világban, ahol egy Donald Trump másodszor az amerikai elnök. 

És hogy a közbeszéd hazai színvonalához tudjuk illeszteni az eseményeket. Egy ellenzéki képviselőjelöltnő egy olyan szót használt az indiai szingapúriak egy csoportjára, ami eredetileg az ő származási helyük véletlenül vagy szándékosan eltorzított kínai kiejtésén alapul ezért negatív konnotációja van. Mintha azt mondanánk Szögediek. Ettől leáll a kampány, az ellenzéki párt teljes vezetése derékszögben meghajolva kér bocsánatot. Ha jól láttam most már be se jutottak a parlamentbe, egy olyan országban ahol a lakosság 75%-a kínai származású az indiaiak aránya 10% alatt van. Szingapúr teljes identitása, és a véleményem szerint a hihetetlen sikere is, arra épül, hogy nagyon érzékenyen vigyáznak arra, hogy ezt a helyet nagyon különböző emberek, mindenki valahonnan távolról érkezve együtt építették fel. Az egyetlen mérőeszköz a teljesítmény (meritokrácia) hogy honnan jöttél az sem előnyt nem jelent, de hátrányba se kerülhetsz. 

Márpedig igény lenne rá. Végigfutott egy másik botrány részeként, hogy szingapúri illetőségű, most Ausztráliában élő de maláj nemzetiségű muszlim véleményvezér arra bátorította a híveit, hogy a muszlim értékek és a maláj identitás mentén szavazzanak. Ez megint megállította a menetet, sajtótájékoztatók körbe, hogy megengedhetetlen az identitás alapú politizálás vallás vagy etnikum mentén szétválasztani a lakosságot. 

Én akárhonnan nézem, teljesen megértem, hogy a választók 90%-a a kormányra szavazott. Amikor Észtországban éltem az ottani legsikeresebb politikai formációt, amelyik az észt csodát lehetővé tette 16 év után kiszavazták a hatalomból azért mert ennyi már gombócból is sok. Ugyanezt érzem Szingapúrban, hogy van egy fáradtság, egy enerváltság a kormánnyal szemben, elég már belőlük, 60 éve ugyanazokat az arcokat nézni, de ha a teljesítményt nézem, akkor én egyáltalán nem csodálkozom a választási eredményen. 

Amúgy mindegy mit gondolok, szavazni nincs jogom, majd jövőre otthon :) Van mindenesetre egy mércém ami mentén én mérlegre teszek egy politikai teljesítményt és erről én sokat tanulok Szingapúrban. 


Irtam egy könyvet. Ha eddig eljutottál az olvasásban akkor valószínűleg el bírod viselni a stílust, amiben írok és ha szereted a sci-fi műfaját akkor itt elolvashatod a könyv eddig nyilvánosságra hozott részeit. Az egyes fejezetek folyamatosan kerülnek ki magyarul is a platformra: https://www.themarschronicles.com/blog/categories/k%C3%B6nyv


Comments

Popular posts from this blog

Sci-fi regényhez teszt olvasókat keresek

A techcégek rémuralma

Utazásom az AI körül

Face to face