Szingapúr a világ legdrágább városa

Most már több mint 10 éve folyamatosan Szingapúr a világ legdrágább városának számít, hol New York-kal holtversenyben, hol egyedül ülve a trónon az Economist Intelligence Unit’s (EIU) Worldwide Cost of Living index alapján. 

A 2022-es lista

Az Economist elemzése kitér az okokra is:

1. Magas infláció

Olyan 6% körüli inflációs csúcs volt Szingapúrban 2022-ben. Ez a magyar adatokat nézve nevetségesnek hangzik, de érdemes figyelembe venni, hogy itt eleve magas árak emelkedtek átlagosan hat százalékkal. Amikor egy 100 forintos termék emelkedik 6%-kal az 6 forintos többletkiadást jelent, de egy olyan országban ahol ugyanaz a termék 10 forint volt, ott 20%-os infláció is csak 2 Ft többletkiadást jelent. 

2. Az erős valuta

A szingapúri dollár nagyon erős, köszönhetően a hatalmas (más valutában tartott) megtakarításoknak, a folyamatos költségvetési többletnek és a kiegyensúlyozott, bivalyerős gazdasági fundamentumoknak. Az erős valutának egy technikai hatása is van, az ilyen indexekben mindig átszámolják az árakat amerikai dollárra és egy erős valuta árai magas értékeket fognak mutatni dollárban (is). 

3. A COVID és az ukrán-orosz konfliktus hatása

Ezek ugyan időlegesek, de érdemben járultak hozzá az árak emelkedéséhez különösen egy olyan országban, ahol szinte semmit nem termelnek helyben. A világjárvány és az ukrán konfliktus is megtépázta a nemszetközi kereskedelmi láncokat, különösen az üzemanyag és az élelmiszerek frontján ez azonnal éreztette is hatását. 

4. Kiemelten drága tartós fogyasztási cikkek és luxuscikkek

Szingapúr egy nagyon kicsi sziget, ahol rengeteg ember él a rendelkezésre álló helyhez mérten. Itt a világon az egyik legnagyobb a népsűrűség is. Ez különleges helyzetet teremt az olyan tartós fogyasztási cikkek piacán mint a lakás vagy az autó. A közlekedést úgy lehet csak fenntartani, hogy kvóták vannak az utakra engedett autók számáról. Egész egyszerűen az autó árán felül a használatba vételi engedélyért az új autótulajdonosoknak licitálniuk kell a kvótákért és a kvóta értéke annak függvényében változik hányan licitálnak új jármű forgalomba állításáért. Az eredmény...egy autó ára összességében közel 30 millió forint (erről részletes bejegyzést írtam korábban). 

A lakhatás frontján habár Szingapúrban egy nagyon különleges állami bérlakás program van, aminek köszönhetően a hajléktalanság szinte ismeretlen, az állami lakások 99 évre szóló bérleti joga csillagászati árakon kerül értékesítésre Különösen a másodlagos piacon, ugyanis a bérleti joggal itt ugyanúgy lehet kereskedni mint a saját tulajdonú lakásokkal. Ezért az állami bérlakásokat a helyi szóhasználatban mindenki saját tulajdonnak tekinti, hiszen 99 évre az övé és úgy adja veszi, ahogy akarja.

Szoktam nézni ezeket az amerikai luxusingatlanokat áruló reality sorozatokat (horrofilm jelleggel nézem őket mert olyan hihetetlen alakok vannak benne) és sokszor látom, hogy egész villák, paloták kelnek el olyan árakon, amiért itt egy lakótelepi vagy lakóparkbéli lakást kapsz. Amerikában 300-500 ezer dollárért házat lehet venni (vidéken), 4-5 millió dollárért sztárok vesznek villákat Los Angelesben. Ugyanezen az árszinten cserélnek ehhez képest gazdát lakótelepi lakások (bérleti joga) Szingapúrban, és az a maroknyi családi ház (landed property), ami kinézetre kb. az a szint, mint Budapesten mondjuk a Római Fürdő magasságában lévő családi házak (egy, maximum két szintes családi házak, csepp udvarral). 

Mindezzel együtt....

saját élményként el kell mondjam, hogy mégis Szingapúr az a hely, ahol életembern először saját (állami bérlakáshoz) jutottunk, és ahol érdemi megtakarításaink lettek. Nem azért mert mi ilyen frankók vagyunk hanem mert ezekhez az árakhoz egy olyan társadalompolitikai rendszer és olyan jól működő gazdaság (értsd: jól fizető állások) társulnak, amik nem csak az árakat, hanem a jövedelmeket és a juttatásokat is kimagasló szintre emeli. 

Készítettem egy a fentiekhez képest sokkal személyesebb beszámolót az élelmiszerárakról: