"30 éve így utazok..."

Régóta készülgetek egy Malajziával foglalkozó bejegyzéssel, pontosabban egy az ottani irgalmatlan korrupcióról szólóval. Habár nem akarok Magyarországgal foglalkozni ez a cikk is erősen áthallásosan készül. 

De most berobbant a bomba, és nem is Malajziában, hanem Szingapúrban. Olyan erővel, ami feleslegessé tesz minden áthallást, mert dübörög az egész történet. 


A hazai (mármint magyar) jobboldal álom és mintaországában Szingapúrban ma kezdődött meg (az egyébként hónapok óta csak óvadék ellenében szabadlábon lévő) szállítási miniszter bírósági pere, amiben 27 vádpontban citálták bíróság elő, többek között korrupció és hivatali visszaélés vádjával. 

Hónapokig ment a titkolódzás, nem lehetett tudni mivel vádolják az egyébként indiai születésű (és származású) minisztert és letartóztattak egy maláj illetőségű (etnika hátterét tekintve kínai) ismert üzletembert is, aki ingatlanban utazik és a nevéhez kötődik a Forma-1es futam Szingapúrba hozatala is. A letartóztatások éppen a tavalyi futam előtt történtek, de semmilyen információt nem adtak ki arról, pontosan mivel is vádolják őket.

Ma megjelent végre, tele van vele a sajtó: 

  • 4,700 dolláros hotelszámla - a vállalkozó által fizetve,
  • 7,700 dollár értékű privát repülőút Doha és Szingapúr között. 
  • 5,700 dollár értékben első osztályú repülőút megintcsak Doha és Szingapúr között. 

Amikor én ezeket a tételeket megláttam, akkor azzal az arccal néztem föl a képernyőből, hogy ez a NER-nek egy nem is erős hétköznapja lehet kb., Orbán Viktor parlamenti válaszban rendezte le a kérdést azzal, hogy 30 éve így utazik (meccsekre). 

Óráról órára színesedik a kép, 2015 November és 2022 December között a miniszter 

  • 347.000 dollár (90 millió forint) értékben fogadott el Forma 1-es jegyeket. 
  • 20.000 dollár (5,2 millió forint) értékben utaztatták és szállásolták el szívességből
  • 10.000 dollár (2,6 millió forint) értékben koncert és musical jegyeket fogadott el.
  • 5.600 dollár (1,5 millió forint) értékben futballmeccs jegyeket kapott. 
A rongyos 100 millió fortintot nem éri el. Én azt hiszem ezek a tételek napijegynek számítanak Orbán Viktor rendszerében úgy, hogy a tételek többségét (Forma 1, meccsek jegyei) nem is fizetik ki, alapból nekik oda páholyuk van. 

Szingapúrban úgy van ebből olyan botrány, hogy élőben, percről-percre közvetítik az eseményeket. Egy szingapúri miniszter fizetése havi 25 millió forint körül lehet. Nagyon jól meg vannak fizetve, számomra teljesen érthetetlen, hogy ilyen "filléres" tételekkel le lehetett fizetni, hiszen ezek akármelyikét maga is kifizethette volna. Egyrészt él bennem a gyanúper, hogy sokkal többről van itt szó, másrészt viszont teljesen egyértelmű, hogy ez az ügy alapjaiban érinti Szingapúr identitását. Azt az identitást, amihez én az ország minden ellentmondása és idegensége miatt nagyon jól tudok kapcsolódni. 

Engem ugyanis elképeszt az, amikor azt olvasom magyar politikai elemzőktől, újságíróktól, ellenzéki politikusoktól, hogy a korrupcióra való hivatkozással nem lehet választást nyerni, nem lehet megbuktatni a Fidesz-t. Én erre nem tudok hideg számítással, a realitások elfogadásával, bekalkulálással, elfogadással és továbblépéssel reagálni abban az értelemben, hogy ok, hát akkor most mi itt fogunk élni. Engem megfojtott, tönkretett, fizikailag beteggé tett ez. Az a tudat, hogy én ehhez az adómmal, a munkámmal, a kakós csiga vásárlásommal, a jelenlétemmel, a puszta létezésemmel hozzájárulok. A bőröm alatt elviselhetetlennek éreztem, hogy nekem ebben kell élnem. És amikor 11 évvel ezelőtt elhagytam az országot hatalmas megkönnyebbülés volt.

Amikor Észtországban láttam a teljhatalmú tallinni főpolgármestert korrupció miatt letartóztatni, aztán pár évvel később az oktatási minisztert lemondani azért mert a szolgálati autóval vitték az 5 gyerekét iskolába akkor azt mondtam magamnak, hogy igen. Melyik ablaknál járulhatok hozzá egy ilyen országhoz. 

És most is ezt érzem. Szingapúr a halálbüntetésével, botozással, a rágógumi tilalmával, az idegesítő szabályaival, a puha diktatúrájával és az atyáskodó gondoskodásával egy nagyon ellentmondásos ország. De a világ egyik legtisztább, legkorrupciómentesebb országa amit iszonyatosan magas színvonalon és profi módon menedzselnek. Egyszerűen a bőr leég a képemről, amikor arra gondolok, hogy hova jutott, milyen szintre süllyesztette magát Magyarország. Nem akartam már erről írni, de nem tudok szabadulni tőle....elképesztő az egész. 


Comments

Popular posts from this blog

A férj

30 év után újra van gitárom

Hogyan ment félre a zöld forradalom Sri Lankán

Novák Katalinnak mennie kell

Abigél